A kora hajnalban kitárt ajtók csak kissé tudták hűteni az Aula levegőjét, ahol 12-én, pénteken már 12 óra előtt kezdtek gyülekezni a jubileumi diplomaátadóra, illetve a pedagógusnapra érkezők.
Bár tudjuk, hogy a jubileumi diplomásoknak a Hepp-terem (akkori nevén Beloiannisz, majd Díszterem) volt az a hely, ahol minden ünnepséget megtartottak, a nagy hőség annyira felmelegítette annak levegőjét, hogy azt nem lehetett volna lehűteni. No, meg ott van az a lépcsősor. Bár, be kell valljam, alig volt a kitüntetettek között, aki csak nehézségek árán jutott volna fel a terembe: mindannyian határozott, "stramm testnevelő tanáros" léptekkel mentek átvenni az oklevelet.
Nem csak mi készültünk az ünnepségre, hanem az aranydiplomások közül egy volt hallgató is, aki már jóval az esemény előtt egy-egy diploma-hengert helyezett el a székeken, benne az évfolyam-tablóval, a névsorral, a hengeren a régi fotóval és névvel: így tudták meg, hogy kinek hova kell ülnie.
Jelenlétével megtisztelte az eseményt Lindner Ernőné, Zsuzsika néni is, az egyetlen olyan végzett hallgatónk, aki már gránit oklevéllel rendelkezik (Zsuzsika nénit 100. születésnapján köszöntöttük otthonában, az erről készült cikk itt olvasható). Sok hallgató örült jelenlétének, hiszen egyik kedvenc tanáruk volt.
Az ünnepség egy szavalattal indult (ezt és a később elhangzott dalokat a TF műhely tagjai adták elő). A köszöntőt Mocsai Lajos rektor tartotta, aki megígérte, hogy az ismét önállóvá vált Testnevelési Egyetem megőrzi, illetve feleleveníti a TF-es hagyományokat. Kiemelte, hogy a most okleveleket átvevő évfolyam azért is különleges, mert közöttük számtalan olyan személy van, aki jelentős szerepet játszott mind a magyar sportban (többszörös olimpiai bajnok vagy helyezett, országos bajnok, szövetségi kapitány, válogatott edző), mind az egyetem életében (professzorok, dékánhelyettesek, tanszékvezetők, tanár kollégák). A pedagógusnapi ünnepi beszédet Gombocz János tanár úr tartotta, aki a tőle megszokott stílusban (egy gyermekkorából felvillanó emlékképből levezetve) emelte ki a testnevelő tanárok egyik legfontosabb feladatát: a rendre és fegyelemre nevelést; sokaknak nagy tetszésére.
Jó volt újra látni az oklevelet átvevők (2 vas, 25 gyémánt, 76 arany diploma átadására került sor) között ülő volt kollégáinkat, és visszaemlékezni a velük eltöltött időkre. A következő programpontként aranydiplomás kollégánk, Tóth Ákos mondott köszönetet és emlékezett kedves szavakkal a régi, szép TF-es időkre, majd megnéztük Ákos 1995-ben az intézményről készített "Ki viszi át a szerelmet" című filmjét, amely visszaidézte, no, nem az 50, hanem "csak" a 20 évvel ezelőtti hangulatot. Mai felgyorsult világunkban ez már történelem.
3 óra körül pedig egy kis állófogadás következett a szoborparkban, ahol levegős környezetben, kellemesen beszélgetve, a pedagógusként kapott egy-egy szál virággal a kezünkben idéztük fel a régmúlt, vagy az ünnepség egy-egy szép pillanatát.
A kollégák közül azok, akik ott voltak – sajnos csak kevesen – felemelő élményként élték meg és fognak emlékezni erre a napra, azért „imádkozva”, hogy a most végző hallgatók is ennyire a magukénak érezzék a TF-et, és ilyen örömmel térjenek majd vissza 20 vagy 50 év múlva.
Fotógaléria >>>
Szöveg: Nemerkényi Krisztina | fotó: Papp György
- Hírek
- Büszkeségeink
- Hallgatói hírek
- Tudományos hírek
- TDK hírek
- Pályázati hírek
- TFSE hírek
- Archívum
- Eseménynaptár
Archívum
-
2024.
-
2023.
-
2022.
-
2021.
-
2020.
-
2019.
-
2018.
-
2017.
-
2016.
-
2015.
-
2014.
-
2013.
-
2012.
-
2011.
-
2010.
-
2009.
-
2008.
-
2007.
-
2006.
-
2005.
-
2004.
-
2003.
-
2002.
-
2001.
