Dr. Berkes Péter, marketing- és reklámszakemberrel, a Sportmenedzsment és Rekreáció tanszék adjunktusával a Gazdasági Rádió készített interjút. A nyilatkozat apropóját az európai labdarúgásban napvilágot látott bundabotrány adta. Az illegális fogadások jelentős preztízsveszteséget okozhatnak az egész sportágnak.

A hanganyag itt hallgatható meg.

Óriási tekintélynek és elismertségnek örvendő hazai sportvezetők, szakemberek fogadták el a Magyar Paralimpiai Bizottság (MPB) meghívását a pénteken és szombaton (november 27-én és 28-án) megrendezésre kerülő kétnapos nemzetközi szakmai konferenciára, melynek címe: A fogyatékkal élők versenysport lehetőségei és hatása a társadalmi integrációra.

Pénteken a Magyar Sport Házában az MPB közgyűlését követően, Dr. Farkas Péter, a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporrtudományi Karának adjunktusa, Dr. Török Ferenc, a Nemzeti Sporttanács (NST) gazdasági előkészítő bizottságának elnöke és Dr. Sárközy Tamás, az NST elnöke tart előadásokat.

Az előadások címei:

• Dr. Farkas Péter: Az Európai Unió és a sport
• Dr. Török Ferenc: A hazai sportrendszer gazdasági irányvonala
• Dr. Sárközy Tamás: A hazai sportrendszer szervezeti változásai

Xavier Gonzalez a Nemzetközi Paralimpiai Bizottság (IPC) végrehajtó bizottságának elnöke, 50 éves, a barcelonai egyetemen végzett, közgazdász diplomát szerzett, operatív igazgatója volt az 1992-es barcelonai olimpia és paralimpia szervezőbizottságának, szakértelmével segítette az 1996-os atlantai és a 2000-es sydneyi játékok szervezőinek munkáját is. Munkásságának elismeréséül 2003-ban nemzetközi paralimpiai érdemérmet kapott. A végrehajtó bizottság elnökeként a játékok szervezőbizottságainak munkáiban nem vesz részt, hanem felügyeli azokat, illetve tapasztalatának köszönhetően tanácsokkal segíti a játékok házigazdáit.

Michael Knaus az IPC téli sportok osztrák igazgatója: 1985-ben a téli sportági szövetségek engelbergi kongresszusán 14 ország képviselői döntöttek arról, hogy a mozgássérültek részére is minden kategóriában rendezzenek síversenyeket az alpesi és futószámokban. Michael Knaus 1993-ban dolgozta ki azt a hendikep rendszert, amelynek segítségével a különböző sérültségi kategóriában versenyzők eredményeit össze lehet hasonlítani egymással.

Radu Rosenthal a Látássérültek Nemzetközi Sportszövetségének (IBSA) igazgatója. Az izraeli sportvezető többször járt már Magyarországon. Legutóbb nyáron a debreceni judo Európa-bajnokság vendége volt. Többek között az ő beszámolójának is köszönhető, hogy kiváló minősítést kapott a kontinensbajnokság rendezése.

Margita Homolova a Nemzetközi Asztalitenisz Szövetség (ITTF) technikai delegáltja, versenybíró, Világkupa-versenyek igazgatója. Az idei budapesti Világkupa-viadal is az ő felügyelete alatt zajlott.

Vlagyimir Tyimofejevics Pruglov a moszkvai paralimpiai bizottság elnöke. A rendkívül agilis sportvezető célja egy közép-európai paralimpiai edzőközpont létrehozása, amely minden sportoló számára könnyen elérhető. Kedvező földrajzi fekvése miatt Budapestet tartaná a legideálisabb helyszínnek, mert a magyar főváros Európa bármely országából könnyen és gyorsan megközelíthető.

A hazai előadók rövid bemutatása:

Dr. Sárközy Tamás, a Nemzeti Sporttanács (NST) elnöke, 1963-ban szerzett jogi diplomát. Tizenhét évig volt a Magyar Tudományos Akadémia Jogtudományi Karának előbb munkatársa, majd főmunkatársa, végül a vállalat jogi osztály vezetője lett. Volt az MKKE egyetemi docense, majd gazdasági jogi tanszékvezetője, 1987-től 1990-ig a Minisztertanács Parlamenti titkárságán dolgozott, 1988 és 1990 között igazságügymniszterhelyettesként sokat tett a rendszerváltás idején a sikeres jogalkotásért.  Jogi és kutatómunkájának elismeréséül 2007-ben a Magyar Köztársaság Érdemrend középkeresztjével, csillaggal tüntették ki.  Sportvezetői tapasztalatokkal is rendelkezik, 1988 és 1998 között a Magyar Jégkorong Szövetség elnöke volt. Előadásának címe a szakmai konferencián: „Hazai sportrendszer szervezeti változásai”.

Dr. Török Ferenc, korábbi öttusázó olimpiai bajnok, az NST gazdasági előkészítő bizottságának elnöke. Az 1964-es tokiói olimpián egyéniben arany-, csapatban bronzérmes lett, négy évvel később csapatban nyert aranyat. Háromszoros világbajnok, kilencszeres magyar bajnok. Visszavonulása után szakedzői diplomát szerzett, 1976-tól 1989-ig a magyar öttusaválogatott szövetségi kapitánya volt, 1990-től 1996-ig a magyar szövetség elnöke volt, 1993-tól a nemzetközi szövetség egyik alelnöki tisztségét is betöltötte. Kilenc évig tagja volt a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) elnökségének, 2003-ban a Wesselényi Közalapítvány kuratóriumának elnöke lett, az Olimpiai Érdemrend kitüntetettje. Előadásának címe: „Hazai sportrendszer gazdasági irányvonala”.

Dr. Farkas Péter, a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karának adjunktusa, szakterülete a haematológia. Az MPB szakmai konferenciáján „Az Európai Unió és a sport” címmel tart előadást.

forrás: Magyar Paralimpiai Bizottság

A TFSE 2009. november 11-én megválasztott új elnöksége és felügyelő bizottsága:

Elnökség

• Dr. Hamar Pál – elnök
• Dr. Molnár Sándor – ügyvezető elnök
• Pálinkás József
• Dr. Hamza István
• Dr. Tóth Miklós
• Dr. Sós Csaba
• Dr. Barna Tibor
• Szalma László
• Bagyinszki Gyula
• Vágó Levente
• Berkes Márton

• Németh Lajos – elnök
• Darmos Istvánné – tag
• Pári Sándor – tag

• BSc I. év Rekreáció-egészségfejlesztő nappali
• BSc I. év Testnevelő-edző nappali
• BSc sportszervező I. év nappali
• BSc I. év Rekreáció-egészségfejlesztő levelező

• BSc II. év Testnevelő-edző nappali
• BSc II. év Rekreáció-egészségfejlesztő nappali
• BSc II. év Rekreáció-egészségfejlesztő levelező

Tisztelt Kollégák!

A hét közepén hosszabb ideig nem volt hálózat a TF-n, nem működött a levelezés, ezért a Házi TDK jelentkezésének határidejét meghosszabbítjuk!

A jelentkezés határideje: 2009. november 25. (szerda), 24:00

Az angol nyelven Physical Activity Guidelines néven ismert európai uniós dokumentum magyar nyelvű változata mostantól elérhető a Nemzeti Sport Portálon. Az EU testmozgásra vonatkozó iránymutatásai című kiadványt 2008. szeptember 25-én fogadta el az Európai Bizottság és a tagállamok „Sport és Egészség” munkacsoportja.

Az uniós dokumentum összefoglalja a fizikai aktivitás jótékony hatásait, és összegzi a már meglévő iránymutatásokat. Nagy hangsúlyt fektet a multiszektorális megközelítésre, melynek lényege hogy nem csak egy irányból szükséges a mozgást és az egészséges életmódot kommunikálni, hanem ágazatokon átnyúló, sokoldalú megközelítés ajánlott. A multiszektorális megközelítésnek ezért érintenie kell a sport, egészségügy, oktatás, környezet és közlekedés, munkahelyi környezet és időseknek nyújtott szolgáltatások ágazatait egyaránt.

A dokumentum erőssége, hogy konkrét cselekvési iránymutatásokkal szolgál a különböző területeken, melyek kijelölik a fejlesztés irányát.

Az iránymutatások nevükből adódóan is általános célokat határoznak meg, nem kötelező érvényűek. A Sportról szóló Fehér Könyv és Az EU testmozgásra vonatkozó iránymutatásai dokumentumok alapul szolgálnak a Lisszaboni Szerződés elfogadása után esedékes, jövőbeli uniós sportstratégiához.

forrás: Nemzeti Sport Portál

2009. november 3-án a cseh államfő, Václav Klaus aláírta a Lisszaboni Szerződést. A szerződés hatályba lépése 2009. december 1-jére várható. A szerződés 165-ös cikke történelmi jelentőségű a sport számára, mert az Unió történetében először kerül be az alapszerződés szövegébe a sport fogalma.

Az EU újonnan létrejött sport kompetenciája mindazonáltal továbbra is nagyon korlátozott. A szubszidiaritás (az az elv, amely szerint az Unió csak azokon a területeken avatkozik a tagállamok ügyeibe, amelyeken hatékonyabb munkavégzésre képes, minden más esetben tagállami hatáskör marad az adott terület) miatt a sport továbbra is tagállami, nemzeti kompetencia alá tartozik. Ennek megfelelően az EU hatásköre támogató, összehangoló, kiegészítő jellegű.

A gyakorlatban az előbbi változtatások azt jelentik, hogy a sport nem válik a közösségi jog kötelező részévé, vagyis semmit sem szabályoz kötelezően. A szabályozás továbbra is a tagállamok feladata, az EU csak támogató, összehangoló, kiegészítő szerepet fog játszani, vagyis a tagállamok közös tevékenységét, kutatásait stb támogathatja.

A 165-ös cikk életbe lépése nyomán elindulhat az a hosszas folyamat, amelynek eredményeképpen létrejön a jövőbeni közösségi sportpolitika alapját jelentő stratégiai dokumentum, valamint a sport meghatározott területei számára elkülönített EU-s pénzügyi keret, azaz a majdani európai Sport Program.

Erre azonban még 1-2 évet várni kell, mivel az EU-s döntéshozatali rendszerből fakadóan nemcsak a 27 tagállam szakminisztereinek, valamint számos európai sport ernyőszervezetnek az álláspontját kell egyeztetni, hanem meg kell hallgatni az Európai Parlament véleményét is.

forrás: Nemzeti Sport Portál