Megjelent Hortobágyi Tibor kutatóprofesszor D1-es besorolású cikke
2026. október 20.Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem

Megjelent a Kineziológiai Tanszék kutatóprofesszora, Hortobágyi Tibor és munkatársai D1-es besorolású publikációja, amelynek címe: Az edzés hatása a járás anyagcsere igényére egészséges idősekben és neurológiai betegekben: Szisztematikus áttekintés métaelemzéssel.

Az életkor előrehaladtával a járás anyagcsere igénye akár százalékkal is magasabb lehet egészséges idősekben fiatalokkal összehasonlítva. Ennek biomechanikai, élettani, és molekuláris alapját tucatnyi vizsgálat elemezte, de jelenleg nem tudjuk, mi okozza a járás energiaigényének az életkorral történő növekedését. A jelenséget az is bonyolítja, hogy a szabadon választott járássebesség az életkorral és neurológiai betegségekkel még inkább csökken, de a járás energiaigénye a sebesség-csökkenés ellenére növekszik. A jelenséget jól szemlélteti az a gyakran maximális erőfeszítés, amit idős egyének tapasztalnak, amikor az Alkotás utcán át akarnak kelni mielőtt a lámpa pirosra vált. Mielőtt megértenénk, hogy pontosan milyen mechanizmusok állnak a jelenség mögött, valamilyen eljárással érdemes lenne megpróbálni a járás anyagcsere igényét csökkenteni – idősekben és neurológiai betegekben egyaránt. Ennek egyik lehetséges módszere, amivel kutatók az elmúlt évtizedek során próbálkoztak az edzés. Eleddig métaelemzés nem összegezte, hogy az edzés csökkenti-e a járás energiaigényét egészséges idősekben és neurológiai betegekben.

Az áttekintés célja az volt, hogy úgynevezett „robust variance estimation meta-analysis” elemzéssel megállapítsa, hogy ez eddig végzett edzéshatásvizsgálatok csökkentik-e a járás anyagcsere igényét egészséges idősekben és neurológiai betegekben. Az áttekintés 27 vizsgálatot, 36 edzés beavatkozást és 54 mérőszámot vont be az elemzésbe 1177 résztvevővel (703 volt egészséges idős és 414 volt beteg). Hosszan tartó állóképességi, erősítő, és egyéb edzésprogramok közepes hatással csökkentették a járásanyagcserét (g = 0.40, p = 0.001). Az edzéshatás szignifikáns volt egészséges idősekben (g = 0.49, p = 0.001), de nem volt szignifikáns agyvérzéses betegekben (g = 0.24, p = 0.065). Statisztikai elemzéshez nem volt kellőszámú vizsgálat Parkinson-kóros és szklerózis multiplexes betegekben. Az edzés típusa, időtartama, intenzitása és frekvenciája nem befolyásolta a járásanyagcsere csökkenését. Lehetséges, hogy egy ilyen hatás kimutatására még több vizsgálatra van szükség. A 27 vizsgálat között nagy különbségek voltak az alanyok és az edzés jellemzők között, ami csökkenti a következtetés megbízhatóságát. Azonban az valószínű, hogy hónapokon át végzett állóképességi, erősítő, és másfajta edzések mind kedvező hatással vannak egészséges idősek járásanyagcseréjére. Ez a hatás kisebb agyvérzéses betegekben.

A szerzők hét országot, Magyarországot, Németországot, Kínát, az Egyesült Államokat, Csehországot, Svájcot és Egyiptomot képviseltek.

2026. Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem
Minden jog fenntartva!