Mit arról korábban megírtuk, A szelíd harcos címmel könyv jelent meg a TF 2011-ben elhunyt oktatója, dr. Nádori László visszaemlékezéseiről. Ennek kapcsán most felidézzük életútját.
1923. január 11-én született Kislángon. Gyermekkorát, első iskolás éveit Kisszékelyben, Görbőn végezte, majd 1934-ben szüleivel együtt átköltöztek Mezőszilasra. Édesapja rendkívül ügyes kőművesmester volt, zenei és nyelvtehetséggel megáldva, amelyet László fia is örökölt. Az apa a kilencszázas évek elején több rokonával együtt Amerikát is megjárta, hogy pénzt gyűjtsön, földet vásároljon.
Nádori László (1938-ig Neumann László) tehetséges, szorgalmas gyermek, kiváló tanuló volt, de taníttatását szülei nem tudták vállalni, ezért Festetics grófnő segítette anyagilag a gimnáziumi tanulmányai kezdetén. Később diákokat korrepetált, illetve felmerült, hogy katolikus pap legyen, amit aztán otthagyott és más módon keresett pénzt, hogy a gimnáziumot befejezze.
Kitűnőre érettségizett a budapesti Vörösmarty Gimnáziumban.
A Testnevelési Főiskolára jelentkezett. Mindig nagyon jól sportolt: atletizált, és többek között a szilasi focicsapat oszlopos tagja volt.
Közbejött a háború, leventeként nyugatra került felé, majd a német-dán határnál hadifogságba esett. A szövetségesek lengyel sportszázadának katonái kiszöktették, mert szükségük volt egy jó hátvédre a katonákat szórakoztató labdarúgócsapatban.
Rövid hollandiai tartózkodás után 1946 végén hazatért, majd 1950-ben befejezte a Testnevelési Főiskolát.
1967-ben elvégezte az ELTE BTK pszichológia szakát, doktorált, majd 1972-ben megvédte kandidátusi disszertációját, 1981-ben pedig megszerezte a biológiai (testneveléstudományok) akadémiai doktori címet.
Érdeklődése elsősorban a testnevelés, a sport természettudományos összefüggései felé fordult: a mozgás, a sporttevékenység biológiai feltételeit kezdte kutatni. Edzéselmélet című tankönyve még ma is kötelező irodalom.
A főiskola elvégzése után az Országos Testnevelési- és Sporthivatalba (OTSB) helyezték módszertani előadónak, majd helyettes vezetője lett az osztálynak. Nyelvtudása miatt már az ötvenes években többször utazott külföldre. Részt vett 1952-bes helsinki és az 1956-os melbourne-i olimpián. 1956-ban ő sem tért azonnal haza, néhány hónapig az Egyesült Államokban tanárkodott, de 1957 áprilisában amnesztiával visszatért. Gimnáziumi testnevelő tanári állásban helyezkedhetett el.
1960-ban Hepp Ferenc, az újonnan alapított Testnevelési Tudományos Kutató Intézet igazgatója kutatói állást ajánlott.
A TFKI megszüntetéséig ott dolgozott. Igazgatóhelyettese, igazgatója volt több mint egy évtizedig. Időközben két terminuson keresztül betöltötte a tudományos rektorhelyettes tisztségét is a TF-en. A hetvenes évektől kezdve főiskolai, egyetemi docensként, majd egyetemi tanárként dolgozott. Megkapta a TF professor emeritusa címet is.
A nyolcvanas évek közepétől tanított a Janus Pannonius Egyetemen, ahol hozzájárult a tanszék majd intézet létrehozásához.
1990-1998-ig országgyűlési képviselőként tevékenykedett. Az SZDSZ Tolna megyei listájáról került be a parlamentbe, ahol elsősorban olyan törvényjavaslatok kidolgozásával foglalkozott, amely a testneveléssel, egészséges életmóddal, tanuszoda és tornaterem építéssel voltak kapcsolatosak.
Számtalan tisztséget viselt. Többek között egyik alapító tagja, majd 2003-tól örökös elnöke volt a Magyar Sporttudományi Társaságnak, ugyancsak örökös, tiszteletbeli elnökének választotta a Testnevelő Tanárok Országos Egyesülete. A Magyar Olimpiai Bizottságnak 1990-től 2001-ig volt elnökségi tagja. 1972-től 1995-ig töltötte be az Európai Sportpszichológiai Társaság főtitkára, illetve alelnöke tisztét.
1996 májusában a Magyar Sportszövetség elnökévé választották, majd ugyanebben az évben az Európai Nem-kormányzati Sportszervezet (ENGSO) koppenhágai közgyűlése a szervezet vb-tagjának választotta, az 1996-2001-ig tartó periódusra.
Számtalan szakmai elismerés után az egyik legrangosabb kitüntetést vehette át 1993-ban: életműve elismeréseként Philip Noel Baker-díjban részesült a Testnevelési és Sporttudományos Világtanács (CIEPSS) pekingi közgyűlésén.
Nagyon büszke volt a Hepp Ferencről elnevezett emlékéremre, amelyet elsőként kapott meg 1983-ban.
2003-ban Magyar Köztársasági Érdemrend középkereszt kitüntetést vehette át a köztársasági elnöktől.
Könyvei, tanulmányai, cikkei száma több százra tehető. A TF Könyvtár és Levéltár online katalógusában nevének keresésére 209 találatot kapunk, többek között az Edzéselmélet könyv több kiadását.
Élete utolsó éveit (2002-től) Tapolcán töltötte, ahol szintén aktív társadalmi életet élt, és szívesen tartott előadást az olimpiák történetéről iskolákban.
2011-ben hunyt el 88 évesen. 2015-ben Tapolca díszpolgárának választották (posztumusz).
- Hírek
- Büszkeségeink
- Hallgatói hírek
- Tudományos hírek
- TDK hírek
- Pályázati hírek
- TFSE hírek
- Archívum
- Eseménynaptár
Archívum
-
2024.
-
2023.
-
2022.
-
2021.
-
2020.
-
2019.
-
2018.
-
2017.
-
2016.
-
2015.
-
2014.
-
2013.
-
2012.
-
2011.
-
2010.
-
2009.
-
2008.
-
2007.
-
2006.
-
2005.
-
2004.
-
2003.
-
2002.
-
2001.
