Szeptember 16-án, pénteken a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem Athén termében emlékeztek meg a magyar karatesport elmúlt fél évszázadáról. A Magyar Karate Szakszövetség (MKSZ) rendezte eseményen több mint kétszázan vettek részt, többek között a sportág számos kiemelkedő hazai képviselője.
Talán nem meglepő, hogy a karate magyarországi meghonosodása szorosan egybefonódik a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem nevével. 1972-ben ugyanis a Svédországba disszidált, kétdanos kjokusin karatemester, Mészáros Attila meglátogatta a TF dzsúdószakosztályának edzését. A mester annyira elkápráztatta a jelenlévőket, hogy dr. Galla Ferenc, a TF oktatója – aki 1984-től nyugdíjba vonulásáig a TF Időszaki és Küzdősportok Tanszék, majd későbbi nevén a Küzdősportok Tanszék vezetője volt – Mészáros Attila iránymutatásai alapján és segítségével rakta le a hazai kjokusin alapjait.
Ennek apropóján először táblaavatásra került sor a TF Küzdősportok Tanszékén, amelyen a szövetség vezetői, tisztségviselői és hozzátartozóik voltak jelen.
A hivatalos ceremónia délután két órakor kezdődött a TF Athén termében, ahol több neves politikus és sportvezető mellett – Schmidt Ádám, Simicskó Lajos, Schmitt Pál, Fábián László – megjelentek a sportág neves hazai képviselői is. Óriási taps fogadta a közönség soraiban helyet foglalt olimpiai bronzérmes versenyzőt, Hárspataki Gábort.
Az esemény nyitányaként először Schmidt Ádám sportért felelős államtitkár, a TF kuratóriumi tagja szólalt fel, aki beszédében leszögezte, az elmúlt fél évszázadban óriási utat járt be a karate Magyarországon, hiszen egy addig ismeretlen mozgásformából – csaknem 40-50 ezer igazolt versenyzővel – az egyik legnépszerűbb küzdősporttá nőtte ki magát.
Ezt követően Schmitt Pál korábbi államfő, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) tiszteletbeli tagja, a Magyar Olimpiai Bizottság tiszteletbeli elnöke köszöntötte az egybegyűlteket. A MOB korábbi főtitkára és elnöke – aki mindent megtesz azért, hogy a kick-box és a karate is bekerüljön a 2028-as Los Angelesi-i nyári játékok programjába – érdekes párhuzamot vont a vívás és a karate között.
„Bármilyen meglepő, de egykori vívóként a karate rendkívül közel áll a szívemhez. Mindkét sportágban fontos a lábmunka és a győzni akarás, a versenyzők mindkettőben megtanulják, hogy tetteiknek következményei vannak, ezért érdemes óvatosnak lenniük. Mi több, mindkét sportág képviselőinek meg kell tanulniuk elviselni a vereséget, és szerényen kezelni a győzelmet.”
A felszólalások sorát Sato Junko, a budapesti japán nagykövetség misszióvezető-helyettese folytatta. A diplomata hangsúlyozta, nagy örömére szolgál, hogy az 1994-ben megalakult hazai szövetség fontos szerepet játszott a sportág itthoni népszerűsítésében és elterjesztésében, valamint a kiváló eredményeket elért és mindmáig elérő versenyzők képzésében.
Természetesen felszólalt dr. Német Endre, a TF Küzdősportok Tanszékének vezetője is, aki elsősorban a küzdősportok, így a karate személyiségnevelő és -formáló szerepére hívta fel a figyelmet. Büszkén jelentette ki, hogy a magyar sport 184 olimpiai aranyérméből 78-at a küzdősportok képviselői szereztek, amiben az egyetem tanszékének meghatározó szerep jutott.
„Kétezer-húszban a magyar kormány elfogadta a nemzeti küzdősport-stratégiát, amely így a köznevelés részévé vált. Büszkén mondhatjuk, hogy a küzdősportok lettek a honi testnevelés-oktatás negyedik alappillérei az atlétika, a torna és a sportjáték mellett. A stratégia előkészítésében és elkészítésében oroszlánrész jutott tanszékünk tagjainak.”
A felszólalások sorát dr. Mészáros János, az MKSZ elnöke zárta, aki felidézte a karate hazai félévszázados történetének leglényegesebb pillanatait.
Az ünnepi beszédek mellett a rendezvényen – amelynek fővédnöke dr. Palkovics László technológiai és ipari miniszter volt – karatebemutatót, valamint a sportág hazai félévszázados történetét felidéző kisfilmet is megnéztek a résztvevők.
Fotó: Magyar Karate Szakszövetség
- Hírek
- Büszkeségeink
- Hallgatói hírek
- Tudományos hírek
- TDK hírek
- Pályázati hírek
- TFSE hírek
- Archívum
- Eseménynaptár
Archívum
-
2024.
-
2023.
-
2022.
-
2021.
-
2020.
-
2019.
-
2018.
-
2017.
-
2016.
-
2015.
-
2014.
-
2013.
-
2012.
-
2011.
-
2010.
-
2009.
-
2008.
-
2007.
-
2006.
-
2005.
-
2004.
-
2003.
-
2002.
-
2001.
