Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem

Magas István neve fogalom a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetemen, amelyet kutatóprofesszorként még mindig segít munkájával. A TF oktatója sportolóként, vízilabdázóként is igazán sokra vitte: az 1972-es müncheni olimpián, valamint az 1975-ös cali és az 1978-as nyugat-berlini világbajnokságon ezüstérmes, az 1977-es jönköpingi Európa-bajnokságon pedig aranyérmes lett a válogatottal.

Magas István a közelmúltban töltötte be hetvenedik életévét, és ebből az alkalomból nagyobb lélegzetű cikket szentelt neki a Nemzeti Sport.

Tudomány és sport – mindkét közegben magasan jegyzik, írta róla a szerző, Malonyai Péter, aki egyebek mellett megemlíti, hogy a KSI-nél nem láttak benne fantáziát úszóként, így átkerült a vízilabdázókhoz. Idézünk a cikkből:

„Egyetemre járt, úgy lett válogatott és ezüstérmes Münchenben. Ő már nem emlékszik rá, de volt egy torna Hvar szigetén, amikor alig negyedórával az után, hogy össze-vissza pofozták egymást az oroszok Alekszandr Dolgusinjával, leült a medence partjára és matematikát tanult. (…) 1975-ben a válogatott kanadai túráján 250 személyes vacsorán mondott köszönetet a vendéglátásért, kifogástalan angolsággal. Az pedig szinte természetes, hogy a másik oldalon a kanadai válogatott kapitányaként Csepregi Gábor mondta a tósztot – magyarul. Münchenben húszévesen lett olimpiai ezüstérmes, nem sokáig bosszankodott, ma meg úgy tartja, hogy a második mindig fontos szereplő, elvégre nélküle nincs győztes. Vitathatatlan érv, ahogy az is, hogy hiába vihette volna többre a válogatottban, ha a Vasasban, az OSC-ben, a Fradiban játszik, maradt a Spartacusban, mert elfogadták, szerették, nyugodtan tanulhatott. Együtt játszott Kemény Dénessel, Deák Gáborral és később Somossy Józseffel. És a legfontosabbal, a világ valaha volt legjobb kapusával, Molnár Endrével. (…)

Magas István köszöntése

Tanárként ritkán adott jelest, de ritkán is buktatott. Felkészült, jó előadó, kitűnő elemző, nem véletlen, hogy 1987-től három egyetemen tanított az Egyesült Államokban. Ekkor már a tenisz volt a szenvedélye, kint tanult meg játszani. Hogy nemcsak szeret, hanem tud is, arra bizonyíték, hogy Amerikában ajánlották úgy állásra, hogy nem mellékes a tenisztudása. Kényelmes élete volt a tengerentúlon, ám neki hiányzott a légkör, amelyben felnőtt és élt itthon. Nekem az kell, hogy bennem legyen komfort, azt pedig nem teremthetik meg az anyagi javak – vallotta, majd a kinti és az itthoni életről szólva azt mesélte, hogy az amerikaiak a tévé előtt ülnek, úgy járják be a világot, mi pedig leülünk a barátainkkal, s nagyon hamar mindenben képbe kerülünk.”

Címkék: születésnap,Nemzeti Sport,Magas István,Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem

Archívum

Egyetem

Felvételizők

Hallgatók

Oktatás

Tudomány

Hírek