Hírek

Méltó régi, nagy híréhez

Tizenkét év kihagyást követően hétfőn végre újra nappali tagozatos edzőjelöltek léptek be a Testnevelési Egyetem kapuján. Ennek a magyar sport és az egyetem számára is örömteli eseménynek aprópóján jelent meg egy nagyobb lélegzetű írás a Nemzeti Sport hasábjain, amelyet mi némi kiegészítéssel közlünk.  

A levelező tagozaton már egy héttel korábban elindult a megreformált edzőképzés. A 2014-ben a Semmelweis Egyetem égisze alól kikerülő, újra önállóvá váló TE talán legfőbb célja az volt, hogy újraindítsa az edzőképzést, amelynek több mint egy évtizedes kényszerszünete mérhetetlen károkat okozott a magyar sportéletnek, különösképpen az utánpótlás-nevelésnek. 

Néhány adat a Testnevelési Egyetem új tanévéről:  

  • Közel 2100 hallgató kezdi meg tanulmányait az őszi szemeszterben a TE-n.
  • 651 új hallgató nyert felvételt a Testnevelési Egyetemre.
  • 247 fő járhat 2017 őszétől a BSc edzőképzésre, 21 sportágban. Ebből 200 fő a BSc edzőképzés levelező tagozatára, 47 fő pedig a BSC edzőképzés nappali rendszerű tagozatára.
  • A mesterképzésben (MSc) 6 sportágban 37 fő levelező tagozaton kezdi meg a tanulmányait. 
  • A felvételt nyert hallgatók között majd 80 fő olimpiai, világ- és Európa-bajnok. A magyar sport meghatározó szereplői kezdik meg tehát tanulmányaikat a Testnevelési Egyetemen.

Mint ismeretes, a szakedzői képzés eltűnt a felsőoktatás palettájáról, maradt a testnevelő-edzői szak, amely alkalmatlan volt az elmélyedésre egy-egy területen, és rengeteg felesleges ismeretanyagot tartalmazott – írja a sportnapilap, a Nemzeti Sport. – A két alacsonyabb fokozatú oktatás ráadásul kikerült a TF égisze alól, az OKJ-s edzői tanfolyamok azonban megközelítőleg sem ugyanazzal a tudással vértezték fel a résztvevőket, mint a korábbi kurzusok.

 

„Amellett, hogy összeállítottuk a tananyagot, amely nemzetközi mércével mérve is kiemelkedő, fontos kiemelni: visszaállítottuk a régi felvételi rendszert, a bemenet szigorításával pedig komoly kiválasztási lehetőségünk van. Ehhez a kezdeményezéshez csatlakozott az ország valamennyi, testkultúrával foglalkozó felsőoktatási intézménye is – mondja Mocsai Lajos, a Testnevelési Egyetem rektora, aki egy megjegyzés erejéig kitér a testnevelő-edzői szak káros hatására is. – Az olimpiai pontérték az utóbbi tizenkét évben elkezdett csökkenni, ez a visszaesés pedig szinte pontosan abban a pillanatban kezdődött, amikor a szakedzői képzést megszüntették. Ettől kezdve ráadásul elkezdett nőni Magyarországon a külföldi edzők száma. Óriási hiányt pótol tehát a most induló képzés.”

A szakedzői diplomát adó, hat szemeszterben történő BSc-képzést nappali tagozaton öt sportágban (hat szakágban), míg levelezőn huszonnégy sportágban (huszonöt szakágban) hirdették meg. Ezek közül nappali munkarendben valamennyi elindul, levelezőn pedig végül huszonegy sportágban kezdődik el az oktatás. Az okleveles szakedzői diplomával záruló, négy szemeszteren át tartó MSc-képzésben a meghirdetett tizenegyhez képest hat sportágban indul az oktatás.

„Kiválasztottuk azokat a sportágakat, amelyekben a legnagyobb elmaradás van, és mind minőségben, mind létszámban megvolt bennük a kellő számú jelentkező. A Testnevelési Egyetem az összes szakára hatszázötvenegy jelentkezőt vett fel az idén, ebből a diplomás szakedzői képzésre levelező tagozaton kétszáz főt iskolázunk be, nappali tagozaton pedig negyvenhét fő tanulhat. Az okleveles szakedzői képzésen, vagyis a mesterképzésen harmincheten vesznek részt. Az edzőképzésre közel nyolcvan olimpiai, világ- vagy Európa-bajnoki érmes sportolónk jelentkezett. Szeretném, ha a hozzánk bekerülő, nagyon sok hazai és nemzetközi versennyel és edzőtáborral terhelt élsportolókat mentorok segítsék, és kísérjék végig pályájukon. Ezt nagyon fontosnak tartom, hiszen számos hallgatónk egyéni tanrendben készül, hogy az egyetem maximálisan alkalmazkodni tudjon a versenynaptárhoz. A képzés színvonala azonban nem változhat, ugyanazok a követelmények vonatkoznak az élsportolókra is, mint bármelyik másik hallgatóra.”

Az edzőképzésben diplomát szerzők nem csupán a hazai élsportban kamatoztathatják tudásukat. Amennyiben valaki úgy dönt, hogy kifejezetten az utánpótlás-nevelésben szeretne dolgozni a tanulmányai befejezésével, az külön szakosodhat a korosztályos sportra.

„Az alapképzésben háromféle specifikáció létezik, ebből az egyik kifejezetten az utánpótlásképzésben történő elmélyülést jelenti. Itt komoly hangsúlyt kap többek között a nevelés, a lélektan és a korosztályos sportági sajátosságok megismerése is. A másik két szakirányt azoknak szánjuk, akik az élsportolók, nemzetközi szintű csapatok irányításával szeretnének foglalkozni, illetve akik inkább sportvezetői vénájúak, azoknak kombináljuk a szakedzői képzést a sportmenedzseri oktatással.”

Mocsai zárásként elmondta: minden év hozott magával egy-egy hatalmas feladatot, legyen szó éppen az intézmény önállóságának kivívásáról, a tananyag összeállításáról vagy éppen az oktatói gárda megszervezéséről. 

Azonban minden azért történt, hogy végre beléphessenek az első edzőjelöltek az egyetem kapuin, így ezt a tanévet várta a legjobban az összes közül. Az intézmény munkatársai megfeszített munkával megteremtették a lehetőséget, hogy újraindulhasson az egykor világhírű magyar edzőképzés. Most már a hallgatókon a sor.

 

                                                                                                                                                                                                                                                                                              Forrás: Nemzeti Sport, Testnevelési Egyetem

edzőképzés,Mocsai Lajos,2017