Egy sikeres konferencia és a kulturális evolúció kapcsolata
2017. szeptember 28.Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem

Újabb pezsgő, sikeres és komoly érdeklődés mellett zajló továbbképzést tartott a Magyar Olimpiai Bizottság és a Testnevelési Egyetem Modern kondicionális és koordinációs képzés címmel. A teltházas konferenciára a Testnevelési Egyetem Hepp Ferenc termében került sor. Az esemény társrendezője a Magyar Kézilabda Szövetség Sporttudományi Tanácsadó Testülete volt.

A konferencia nyitóbeszédét Fábián László, a Magyar Olimpiai Bizottság sportigazgatója tartotta, aki kiemelte, hogy ilyen és ehhez hasonlóan sikeres rendezvények is segíthetik a MOB munkáját és azt, hogy a megváltozott környezetben a MOB a lehető leghatékonyabban segítse a magyar sportban dolgozók munkáját.  

Egy sikeres konferencia és a kulturális evolúció kapcsolata (Fábián László)

Dr. Sterbenz Tamás a Testnevelési Egyetem általános rektor-helyettese köszöntőjében az erő, az állóképesség és a gyorsaság szerepét emelte ki, sajátos értelmezésben. Erőként jelen helyzetben a konferencia szakmai erejét nevezete meg, tekintettel az előadók szakmai tudására, tapasztalatára.  Az állóképesség kapcsán arról beszélt, hogy az egy héten belüli két sikeres konferenciához erre a tulajdonságra az érdeklődők és a szervezők részéről is szükség volt. A legnagyobb sikert azonban a gyorsaság értelmezése aratta a Hepp Ferenc teremben, amelyet Dr. Sterbenz Tamás a köszöntők időbeli hosszára vonatkozatott. Tehát ez a köszöntő rövid volt. Tapsot kapott.   

Egy sikeres konferencia és a kulturális evolúció kapcsolata (Sterbenz Tamás)

Az esemény főszervezője és moderátora, Györfi János kézilabda mesteredző, az MKSZ Sporttudományi Tanácsadó Testületének tagja ezt követően adta át a szót a konferencia első előadójának, Rátgéber Lászlónak (egyetemi adjunktus Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar, kosárlabda mesteredző, Rátgéber Akadémia szakmai vezető), aki a Funkcionális edzés jelentősége a kosárlabdában címmel tartotta meg nyitóelőadását.

A kiemelkedően sikeres szakember többek közt elmondta, hogy a sportban – legyen szó élsportról vagy egészségmegőrzésről – hatalmas szerepet kap a tudományos kutatás, nincs olyan tudományág, mely ne kapcsolódna a sporthoz a molekuláris biológiától kezdve a dietetikán, gyógytornán, vagy a képalkotó eljárásokon át. Emellett a teljesítmény felmérésben és fokozásban is óriási szerepe van a tudománynak különböző terheléses és egyéb vizsgálatok formájában.

Rátgéber beszélt emellett a prehabilitációról, amelyben nem az izmokat, a mozdulatot kell edzeni, de szóba hozta az edzéstechnológiák forradalmasítását. Meglátása szerint a prehabilitáció során azokat a gyakorlatokat, amit eddig rehabilitációs folyamat során végeztünk, beépítik a felkészülésbe, edzésmunkába. A funkcionális tréning lényege, hogy olyan gyakorlatokat végzünk, melyek során a testünk, az izmaink a maguk természetes módján mozognak. Nem izoláltan eddzük az egyes izomcsoportokat, hanem egy egységes egészként tekintünk a testre. A funkcionális edzés sportágspecifikus. Mást jelent a funkcionális edzés egy élsportolónak, azon belül is más mondjuk egy súlyemelőnek, más egy úszónak és más egy kézilabdázónak, de mást jelent egy hobbi sportolónak is – mondta el Rátgéber László. A mesteredző előadása végén a széleslátókörűségre, a nyitottságra hívta fel a figyelmet, mert tapasztalata alapján a nagy kaliberű edzők szinte kivétel nélkül mind rendelkeznek ezzel a tulajdonsággal. 

Egy sikeres konferencia és a kulturális evolúció kapcsolata

A konferencia összes előadójának tematikáját most nem vázoljuk, de még egy rövid ízelítőt adunk. A második előadó, Dr. Páli Jenő (tudományos munkatárs, Nemzeti Kézilabda Akadémia, MKSZ Sporttudományi Tanácsadó Testület) a Motoros képesség-felmérő tesztrendszer a Nemzeti Kézilabda Akadémián címmel tartotta meg előadását.

Az előadás fő tematikáját egy 2016/2017-ben végzett sporttudományi felmérés adta. Ebben a munkában többek közt funkcionális mozgásszervi mérésen, Wegamed-felmérésen, a 3-dimenziós mozgáselemzésen és a motorikus képesség felmérési teszterendszeren alapuló eredmények kerültek szóba.

Ebben a munkában a következő gyakorlatokkal (készség-csoportok szerint) vizsgálták a különböző korcsoporthoz tartozó gyermekek, játékosok képességeit és vizsgálták a fejlődés lehetőségeit: lövőerő (km/h), dobás három lépésből, lövés három lépésből – felugrással, helyből távolugrás, ugrás, hármasugrás, súlypontemelkedés, 30 m-es sprintfutás, 30 m-es sprintfutás (csúcssebesség)… Az előadás érdekes és szakmailag igen megalapozott volt.

Az eseményen a következő előadások hangoztak még el:

  • A modern kondicionális és koordinációs képzés a csapatsportágakban - Dr. Lukasz Trzaskoma egyetemi docens, Testnevelési Egyetem
  • Modern sporttudományi tesztek a kondicionális fejlesztésekben - Dr. Sáfár Sándor egyetemi adjunktus, Testnevelési Egyetem
  • A mérkőzésterhelésen alapuló kondicionális képességfejlesztés labdajátékokban - Schuth Gábor sporttudományi tanácsadó, erőnléti edző, Magyar Labdarúgó Szövetség, MKSZ Sporttudományi Tanácsadó Testület
  • A tudatos tervezés és a szakmai ellenőrzés fontossága a kondicionális képzés területén - Prof. Dr. Szabó Tamás egyetemi magántanár, Testnevelési Egyetem – Terhelésélettani Laboratórium vezető, MKSZ Sporttudományi Tanácsadó Testület
  • Motoros képességek mérésének, értékelésének és fejlesztésének lehetőségei a labdarúgásban - Csáki István sporttudományi csoportvezető, Puskás Akadémia
  • A TAO biztosította lehetőségek tudatosabb és hatékonyabb felhasználása a korszerűbb edzésmunka érdekében - Bardóczy Gábor TAO igazgató, Magyar Kézilabda Szövetség
  • Tudat és kézilabdás képzés - edzői feladatok - Györfi János kézilabda mesteredző, MKSZ Sporttudományi Tanácsadó Testület.

A konferencia végén elhangzó előadásában Györfi János a Testnevelési Egyetem stratégiai főtanácsadója egy – a továbbképzésre vonatkoztatva is fontos – Csíkszentmihályi Mihály idézetről is beszélt, amikor felidézte, hogy a neves professzor szerint: „A kulturális evolúció, szerintem talán most már fontosabb, mint a biológiai evolúció. Ez arra kell, hogy minden generáció átadja az alapszabályokat, főleg az értékeket a gyerekeknek. Azt nem lehet csak úgy leírni és átadni leírásra, hanem cselekedettel kell a gyerekeknek tapasztalnia. Szerintem, és mások szerint is, ez kulturális fejlődés.”

fotó: MOB/Szalmás Péter

2024. Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem
Minden jog fenntartva!