Hírek

Sportdiagnosztika a hirtelen szívhalál ellen

Hosszú interjú jelent meg dr. med. habil. Szelid Zsolttal, a Testnevelési Egyetem Sportkardiológiai Laboratóriumának vezető főorvosával, a Ferencvárosi Torna Club konzulensével a Busynesslab oldalon az utóbbi évek során a sportolók körében feltűnően sok hirtelen haláleset kapcsán. A beszélgetést változtatás nélkül közöljük. 

Sportdiagnosztika a hirtelen szívhalál ellen (Szelid Zsolt)

Fiatal, erőtől duzzadó emberek egyik pillanatról a másikra vesztik életüket, többnyire a futballpályán. A sportdiagnosztika számos olyan módszert használ, amellyel objektíven szűrhetővé válnak a sportolók, de leginkább a sportkardiológia érintett ennek kivizsgálásában.

Vajon mi lehet a hirtelen halálesetek orvosi háttere?

A sportolók egyértelműen extrém terhelésnek vannak kitéve azokhoz képest, akik nem sportolnak – ez köztudott tény. Valamennyi sportág résztvevője, amely során kardiójellegű munkát végeznek vagy statikus erőkifejtéssel kapcsolatos, különböző típusú megbetegedésnek vannak kitéve, így akár megnövekedett szívrizikónak. Különösen azoknál a sportolóknál, akiknél valamilyen rejtett betegség jelen van, ami korábban nem igazolódott, bekövetkezhet egy hirtelen szívhalál, amely sajnálatosan többször is előfordul.

Abban az esetben is, ha korrekt kardiológiai kivizsgálás történik a sportoló esetében?

A leigazolt sportolók sportorvosi vizsgálata áll egy EKG-ból, amely lehetőség szerint megfelelően értelmezésre kerül, utána vérnyomásmérésből, fizikális kivizsgálásból, amikor meghallgatják a szívét, tüdejét, és történik egy vizeletvizsgálat. Ezekből máris sok minden kideríthető, de vélhetően azért nem 100 százalékos a felderítési arány. A szűrővizsgálatnak nem is ez a célja. Inkább talán úgy lehetne megfogalmazni, hogy egyszerű vizsgálati módszerekkel, jó hatékonysággal legyen alkalmas a metódus arra, hogy ha eltérés van, akkor felvesse a gyanúját bizonyos betegségeknek. Ezt követően további, célzott vizsgálatokra irányíthatjuk a sportolót. Gyakran előfordul, hogy a sportorvos elvégzi ugyan a kivizsgálást, elmondja a véleményét, majd tovább küldi bizonyos vizsgálatokra, azonban ezek ezt követően egyszerűen nem történnek meg, vagy azokat nem időben végzik el. Ebből bizony adódnak bizonyos problémák, amelyek elkerülése nagyon nehéz.

Sportdiagnosztika a hirtelen szívhalál ellen

A labdarúgás vajon komolyabb fizikai igénybevételt jelent, mint egyéb sportok?

A labdarúgás mindenképpen egy nagyon komoly állóképességet kívánó sportág. De a labdarúgók körében azért is gyakoribb a hirtelen szívhallál, mert egészen egyszerűen messze a legnépszerűbb sportág, rengetegen űzik világszerte és természetesen itthon is. Ha Malajziában néznénk meg, ott a tollaslabdát találnánk, ahol magasabb arányban fordul elő ilyesmi, hiszen ott az a legnépszerűbb az emberek körében. Nyilvánvalóan szükséges, hogy az adott sportág fizikailag megterhelő legyen. De maga a labdarúgás valójában tényleg a népszerűsége miatt vezeti ezt a képzeletbeli listát. A kézilabda, röplabda, kosárlabda legalább ennyire érintett, de jóval kevesebb számú sportolóval számolhatunk azokban a sportágakban.

Ön hogyan került orvosként a sport közelébe? Milyen pluszt ad a pályafutása során ez a szoros kapcsolat?

Kolonics György halálát követően a Városmajori Szív és Érgyógyászati Klinikát megkereste a Sportkórház akkori főigazgatója, hogy szervezzünk meg és lássunk el kardiológiai rendelést a Sportkórházban. Akkor Merkely Béla professzor úr engem is delegált a Sportkórházba, ahová 5 éven keresztül jártam rendszeresen. Valójában ott ismertem meg a sportegészségügy világát, és igazából nagyon megtetszett. A sportkardiológia egy izgalmas határterület a kardiológián belül. Itt egy szakorvosnak azt kell elkülönítenie, hogy a sporttal kapcsolatban történő szívelváltozások, amelyek a sportszív kialakulására utalhatnak a vizsgálómódszerek alapján, hasonlítanak-e az egyébként kórosnak számító állapotra, amely a nem sportolók körében fordul elő. Egy jó állóképességű élsportoló EKG-ja sok esetben olyan eltéréseket mutat, amik egy nem sportoló esetében szívinfarktusra is utalhat. Ennek elkülönítése és pontos felismerése a mi feladatunk.

Fontosnak tartja-e, hogy a sportdiagnosztikai tevékenysége mellett a kórházi páciensek ellátásában is részt vegyen?

Természetesen foglalkozom nem sportoló páciensekkel, heti több alkalommal a rendelésemen találkozom velük. Infarktuson átesett és egyéb kardiológiai megbetegedésben szenvedők is megtalálhatóak a pácienseim között. Ezenkívül a stroke-on átesett betegek kardiológiai konzultációjában is részt veszek. Fontosnak tartom, hogy megmaradjon a kapcsolatom a gyógyítással, a pácienseim számomra meghatározók minden orvosi tevékenységemben.

Miért jelentősebb egyre inkább a sportdiagnosztika napjaink élsportjában?

A sportdiagnosztika azokban az országokban és sportágakban, ahol komoly nemzetközi eredményeket érnek el, alapvető jelentőségű. A sportdiagnosztikán belül mindenképpen el kell különíteni két területet. Az egyik esetében az adott sportággal kapcsolatos teljesítményvizsgálat történik. Akkor az a kérdés, hogyan tud jobban teljesíteni a sportoló, milyen edzésmunkát kell megváltoztatni ahhoz, hogy gyorsabban érjen be a célba, sikeresebb legyen. Nyilvánvaló ez sportágtól függ, hiszen van olyan sportág, ahol csakis az állóképességre kell összpontosítani, például a maratonfutás esetében. A labdarúgásban viszont nemcsak a futásban kell jónak lenni, hanem a taktikai készségben és ügyességben is kiemelkedőt kell nyújtani ahhoz, hogy sikeres legyen az adott sportoló. A másik terület az orvosi célú sportolói vizsgálat, ami főként arra fókuszál, hogy a sportoló biztonságban tudjon sportolni. Nemcsak a hirtelen szívhalál megelőzése miatt természetesen, hanem a sérülések megelőzésében is nagyon fontos a sportoló ellátása. Manapság egy labdarúgó értéke nemcsak attól függ, hogyan tud focizni, hanem az is egy kiemelkedő szempont, hogy ne legyen folyton sérült. Hiszen ha sokszor sérül, akkor alkalmatlan arra, hogy ezt a sportot űzze. Az oxigénhiányos, anaerob környezetben végzett fizikai vizsgálatok elvégzése is része a protokollnak, valamint a vizsgálatok kommunikálása az edző felé szintén nem elhanyagolható szempont. És értő fülekre is szükség van az edzők szempontjából! A magam részéről a Testnevelési Egyetemen is dolgozom, és itt olyan képzéseket tartunk elsősorban, amelyek során az edzők jobban megérthetik a teljesítménydiagnosztikai és a sportegészségügyi vizsgálatok eredményét.

Sportdiagnosztika a hirtelen szívhalál ellen

A sportdiagnosztika hatékonysága egyértelműen kevésbé működne megfelelő laboratóriumi háttér nélkül. Milyen pontokon játszanak kulcsfontosságú szerepet a vizsgálatok?

A sportdiagnosztikának számos ponton lehet kapcsolódási pontja a laboratóriumhoz. A paraméterek sportorvosi nézőpontból szűrésalapúak, ekkor csak a vizeletvizsgálatot végezzük el. Ám az élsportolóknál akár rendszeresen is számos vér- és vizeleteredményt kell értékelni és után követni, látni a szükséges változásokat, felfigyelni az értékek esetleges kóros változására. Nagyon fontos, hogy az élsportban bevezetésre került az úgynevezett „biológiai útlevél”, akár az olimpiára készülők esetében is. Ezzel a nyilvánvalóan szükséges dokumentummal a sportolók diagnosztikai paramétereit után tudják követni. Például egy vérvétel eredményében, ha a vörösvérsejtszám emelkedik vagy kiugróan magas egy korábbi értékhez képest, akkor látható, hogy a sportoló vérképzést serkentő szert kapott, ami utalhat akár tiltott doppingszer használatára is. Ma már ezek alapvető vizsgálatok, és ellenőrzik is az élsportolók esetében. A teljesítménydiagnosztikában szintén ott vannak a rendszeresen használt ujjbegyes vagy fülcimpából nyert vérminták, például a tejsav szintjének folyamatos ellenőrzésére. Ez gyakorlatilag az izom oxigénhiányos állapotáról árulkodik. Jelzi azt, hogy a sportoló izomzata mikor kezdi el jelentős mértékben termelni a tejsavat. Akkor bizonyítható, hogy melyik az a pont, amikor oxigénhiányos állapotba kezd kerülni a szervezete. Ez persze nem jelenti azt, hogy ezen a ponton abbahagyja a sportoló a terhelést, sőt! Igazából sokszor arra vagyunk kíváncsiak, hogy meddig bírja ebben az állapotban a terhelést, milyen intenzitással képes végezni azt, és taktikai sportok esetében milyen döntéseket tud hozni oxigénhiányos környezetben.

Ön szerint mi a jövő? Merre halad a sportdiagnosztika?

Egyrészt a sportdiagnosztikában – teljesítménydiagnosztikai oldalról – nagyon fontos a sportágspecifikus tesztek megfelelő alkalmazása. Ehhez nyilván szükséges a megfelelő mérőműszerpark és a jól körül határolt mérési protokoll, amihez nagy segítség a nemzetközi szakirodalom tanulmányozása. Természetesen ebből az okból is szükséges továbbfejlesztenünk a nemzetközi együttműködési stratégiánkat. Kiemelkedően fontosnak tartom továbbá a megfelelő sportszakemberek képzését és továbbképzését. Rendkívül lényeges, hogy az a fiatal sportszakembergárda, amely már aktív is ezen a területen, itthon, hazai sportolókat is segítsen a felkészülésben. Ehhez teret és lehetőséget is kell biztosítanunk számukra. Emellett a megfelelő edzőkre is szükség van, akik értik a diagnosztikai eredményeket, és ennek megfelelően tudják javítani a sportolók teljesítményét.

Szöveg: synlab.hu 

A képek forrása: nso.hu 

labdarúgás,interjú,Szelid Zsolt,sportkardiológia,sportegészségügy,sportdiagnosztika,teljesítménydiagnosztika