Nagyon jó érzés látni, mennyire ösztönzik egymást a táncosok, örülnek a másik sikerének, és boldogok egy-egy jól végrehajtott gyakorlat után – mondja a TF-en végzett Végh Erika a Magyar Táncművészeti Egyetem hivatalos honlapjának a napokban adott interjúban.
Végh Erika másfél évtizeden át versenyzett szertornászként, felnőttválogatott és olimpiai kerettag is volt. Aktív sportpályafutása befejezése után elvégezte a tanári és szertorna edzői szakot a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetemen. Tizenöt éve tanít a Baross Imre Artista- és Előadóművészeti Akadémia Szakgimnázium, Gimnázium, Technikum és Alapfokú Művészeti Iskolában, évekkel ezelőtt pedig a Balettintézetben speciális gimnasztikát oktatott a fiatalabb korosztálynak. Tavaly október óta pedig a Magyar Táncművészeti Egyetemen tanít, idén februártól pedig a Táncművész szak Moderntánc és színházi tánc évfolyamokkal is foglalkozik.
A beszélgetés során elárulta, mi a menete egy ilyen különleges órának, beszélt az akrobatika szerepéről a táncosok életében, valamint arról, miért lehet fontos ez a tantárgy a táncművészet területén.
Az MTE akrobatika óráit erősítő és nyújtó jellegű gyakorlatokból álló bemelegítéssel indítja, ami tulajdonképpen egy összefüggő 8-10 perces klasszikus gimnasztikai gyakorlatsor. Ezután speciális támaszelemekből álló gyakorlatokkal folytatódik a tanóra, majd a táncosok speciális ugrócsík segítségével dolgoznak tovább, elsajátítják a statikus és lendületi elemeket, illetve ezek összekötését tanulják. A hallgatók az órán érdeklődéssel követik Végh Erika instrukcióit.
„Nagyon jó velük együtt dolgozni, mert érdeklődők, óriási erőfeszítéssel és szorgalommal állnak az akrobatika kihívásai elé. Náluk például a hajlékonyság, a testtartás vagy a spicc abszolút megvan. Viszont attól függetlenül, hogy erős a táncosok lába, nehéz megtanulniuk ezeket a statikus helyzeteket és a megfelelő testtartást, mert számtalanszor erőből kell megtartaniuk a saját testüket, hiszen az akrobatikában az elemek kivitelezése kilencven százalékban kéztámasszal történik. De szépen haladunk, az évfolyam már túl van egy jól felépített, sikeres vizsgán is.”
A félelem leküzdése az órán külön feladat, mert a hallgatók sokszor érzik, még nem bírják el a saját testsúlyukat. Az oktató szerint éppen ezért öröm látni, mennyire ösztönzik egymást a táncosok, örülnek a másik sikerének, és boldogok egy-egy jól végrehajtott gyakorlat után.
„Inspirálja őket, ha leküzdik félelmeiket” – tette hozzá Végh Erika.