Már javában készül a civil életre Juhász Roland, a magyar élvonalbeli labdarúgó-bajnokságban szereplő Videoton 33 esztendős, 95-szörös válogatott hátvédje, aki első éves hallgató egyetemünk sportszervező szakán. Vele beszélgettünk.
Edzés edzés hátán, hétvégente pedig mérkőzések – hogyan fér bele az idődbe a tanulás?
Hogy őszinte legyek, ebben az időszakban nehéz összeegyeztetni, de törekszem rá, hogy sikerüljön, mert nagyon fontosnak tartom a tanulást, szeretnék lediplomázni a TF-en. Jó érzés újra iskolába járni, beülni az iskolapadba. Egy évfolyamba járok többek között Kótai Mihállyal, a korábbi kiváló ökölvívóval, valamint Kovács Csabával, a magyar jégkorongsport meghatározó alakjával, akivel egyébként ugyanabban a gimnáziumban tanultunk.
Egyetem vagy futball?
Úgy tervezem, hogy a következő idény végéig a labdarúgás élvez nálam prioritást. Mindamellett készülök már a civil életre, aktív pályafutásom lezárása után ugyanis nem szeretnék a levegőben lógni. Sajnos sok sportoló elköveti azt a hibát, hogy nem készül fel megfelelően a karrierje után következő időszakra.
A sportszervező szak elvégzése után merre szeretnél orientálódni?
Felvetődött bennem, hogy játékosmenedzser leszek, bár vannak más ötleteim is, szívesen dolgoznék például sportigazgatóként.
Ha ezt Kovács Zoltán meghallja a Videotonnál...
Nem török én senkinek a babérjaira, különben is messze van még, hogy sportigazgató legyek. És nem biztos, hogy az leszek, mert az említett tevékenységek mellett utánpótlás-koordinátorként is szívesen dolgoznék, nemes feladatnak tartom. Lépésről lépésre haladok, a Videoton eredményessége mellett most az a legfontosabb, hogy diplomát szerezzek a TF-en.
Van egy tüneményes kislányod, Jázmin. Szeretnél mellé egy kisfiút? Már csak a futball miatt is.
Édesapaként tapasztalatból mondom, hogy nincs nagyobb ajándék egy kislánynál. Annyi szeretetet és boldogságot kapok tőle, hogy ha lehetne választani, még egy kislányt kérnék az élettől.