Covid–19-kutatások a TF-en az oltás utáni szindrómáról
2025. augusztus 26.Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem

Érdekes cikket közölt az elmúlt napokban az mRNS-LNP-alapú Covid–19-vakcinák, nevezetesen a Pfizer-BioNTech Comirnaty és Moderna-Spikevax nemkívánatos mellékhatásairól a Vaccines szaklapban prof. dr. Szebeni János és prof. dr. Koller Ákos, a TF Tudományos Tanácsának elnöke.

Jóllehet az ilyen típusú vakcinákat a Covid–19-világjárvány megfékezésében sikeresen vezették be, a nemkívánatos események miatt ma már csak a fokozott egészségügyi kockázatnak kitettek – idősek, krónikus betegségben szenvedők – számára ajánlják a módosított formákat. A nemzetközi szakirodalom a nemkívánatos események (AE) megjelenését együttesen oltás utáni szindrómának hívja (post-vaccination syndrome, PVS).

A PVS kiemelkedő megnyilvánulása egy multiszisztémás gyulladás, és feltételezhetően több oka van: a lipid nanorészecskékkel (LNP) a szervekbe és szövetekbe szállított mRNA és az azt követő, úgynevezett tüskefehérje-termelés – amely egy toxin – együttes hatásából alakul ki. Úgy tűnik, hogy a gyulladásos reakciók – molekuláris és sejtes toxikus és autoimmun-válaszok – különböző szervek mikrokeringési hálózataiban lévő endothéliumsejteken, mint elsődleges helyeken alakulnak ki, amelyekből ezt követően jön létre az egyénekre jellemző PVS.  Az mRNA-LNP által kiváltott mechanizmusok, a szervi és sejtszintű nemkívánatos események, illetve a PVS mélyebb megértése kritikus fontosságú ennek az úttörő technológiának, mint a vakcina, de az egyéb terápiás alkalmazásainak biztonságos kidolgozásához is.

Covid–19-fertőzés utáni szindróma

Érdekes, hogy ugyanebben az időben, talán még ennél is érdekesebb cikk jelent meg a TF-es Gyömörei Beáta és munkatársai kutatási eredményeiről a Sport Research International - SPRINT újságban.

A kutatásban 108 fiatal sportoló (13–17 évesek, 50 lány, 58 fiú) adatait gyűjtötték össze. Minden résztvevő átesett különböző súlyosságú Covid–19-fertőzésen, amit dokumentáltak. A kardiológiai felmérések adatai arra utaltak, hogy az oltatlan fiatal versenysportolóknál a Covid–19-betegség után nem találtak szívizomgyulladásra utaló jeleket, azaz a Covid–19-hez kapcsolódó szívizomgyulladás előfordulása nem különbözik más, nem Covid-vírusfertőzésektől. Ezért ez esetben is a sportaktivitáshoz való visszatérésnél hasonló tesztelési protokollokat kell alkalmazni, mint más vírusbetegségeknél.

Koller Ákosék angol nyelvű cikkét ide kattintva olvashatjuk el.

2025. Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem
Minden jog fenntartva!