Büszkeségeink

Dr. Lacza Zsombor írása az MTA orvosi hírlevelében

Plazmaterápia, hazai tapasztalatok címmel jelent meg összegző írás Dr. Lacza Zsombor ortopéd-traumatológus szakorvostól, az MTA doktorától a Magyar Tudományos Akadémia Orvosi Tudományok Osztályának harmadik hírlevelében. A Testnevelési Egyetem tudományos rektorhelyettese, Prof. Dr. Jakab Ferenc, a pécsi Virológiai Nemzeti Laboratórium vezetőjének felkérésére írt az elmúlt egy év munkájáról a koronavírus-fertőzés ellen terápiaként alkalmazott plazmaterápia kapcsán. 

Tavaly decemberben Ádám Veronika akadémikus kezdeményezésére Prof. Dr. Jakab Ferenc, az MTA doktora szerkesztésében indult hírlevél februári számában Makara Gábor akadémikus a SARS-COV-2 vírus variánsairól és a védőoltásokról, Lacza Zsombor ortopéd-traumatológus szakorvos, az MTA doktora a plazmaterápia hazai tapasztalatairól ír, Borbás Anikó, az MTA doktora pedig az új koronavírus-ellenes hatóanyagokról ad szintézist. A teljes hírlevél itt olvasható, de Dr. Lacza Zsombor írását a Testnevelési Egyetem honlapján változtatás nélkül közöljük.  

Plazmaterápia, hazai tapasztalatok 

A vérplazma, különösen a koronavíruson átesettek plazmája kiváló gyógyítási tulajdonságokat rejt magában. Elsősorban az antitesteket kell megemlíteni. Ezeket a nagymolekulákat az immunrendszer állítja elő. Alapstruktúrájukon túl egy változékony részüket minden egyes kórokozóra külön-külön mintázza meg a szervezetünk – így tudja felismerni, megjelölni és végső soron semlegesíteni a fertőző ágenseket. Ha valaki nemrég esett át egy fertőzésen, vérplazma adásával segíteni tud olyan betegeken, akikben éppen erősen szaporodnak a vírusok, de saját ellenanyag-termelésük még nem elég hatékony.

Dr. Lacza Zsombor írása az MTA orvosi hírlevelében

Számokban kifejezve: egy jó ellenszérum még 40-szeres hígításban is képes semlegesíteni a vírust. Egy egység plazma, azaz 200 ml átömlesztése körülbelül 10-szeresére hígul a beteg saját vérében, tehát érdemi vírusölő képességet tudnak így átadni a gyógyultak az aktív betegeknek. Amiatt nem kell aggódni, hogy a donoroknak ezzel megszűnik a szuperképességük, mivel az antitestek gyorsan újratermelődnek. Ez a lehetőség a plazmaterápia, amelyet mint első védelmi vonalat minden komolyabb új kórokozó okozta járvány esetében bevetnek – így történt ez a COVID-19-pandémia esetében is.

Összesen 97 plazmaterápiás kutatás indult, mindegyik ugyanazon az elven működik, de fontos különbségek vannak abban, hogy pontosan milyen plazmaváltozatot, milyen stádiumú betegnek, és milyen dózisban adnak. Kutatócsoportunk, az OrthoSera csapata már több mint 10 éve kutat és fejleszt vérszérumkészítményeket, több szabadalmaztatott termékkel már sikeresen be is léptünk a  gyógyítási folyamatba, igaz, elsősorban a  csont- és ízületi kopások területén. A járvány okozta kihívásra reagálva azonnal átváltottunk az ízületekről a vírusellenes kezelésre, és a Semmelweis Egyetemmel indítottunk klinikai vizsgálatot.

Elsőként 23, majd miután meggyőződtünk a kezelés biztonságosságáról, több mint 300 koronavírusos betegen alkalmaztak vérplazmakezelést. Az eredmények illeszkednek a külföldi kollégák által közöltekhez: a betegeknek igen gyorsan, a kórházba kerülés után 72 órán belül érdemes plazmát adni, ekkor van a legnagyobb szükség MTA Or vosi Tudományok Osztálya az antitestekre. Azt is látjuk azonban, hogy egyes betegeknél, akik már legyőzték a vírust, és akiknek tüneteit már a tartósan fennálló gyulladásos reakciók okozzák, – bár nekik is tud segíteni a plazma – inkább a gyulladásgátló citokinek számítanak. Ez utóbbi hatásmechanizmus pontos tisztázása még további kutatásokat igényel. Az is látható már a számadatokból, hogy a plazmaterápia ugyan minden beteg állapotán javít, de sok esetben ez sajnos nem elég ahhoz, hogy a végzetes szövődményeket elkerülje.

Dr. Lacza Zsombor írása az MTA orvosi hírlevelében

Ezért is kiemelkedően fontos a vakcina, mivel csak az oltással lehet elérni, hogy ne legyünk betegek – és ez az elsődleges szempont. Az oltások elterjedésével a plazmaterápia területén is további feladatokra kell felkészülnünk. Megkezdtük egy stabil, több donortól származó, koncentrált ellenszérum fejlesztését, amely eltartható, és klinikailag megbízhatóbb eredményt ad, mint a jelenleg használt friss, fagyasztott plazma.

Új kihívást jelent a vírus mutálódása, amire a plazmaterápia tud ismét a leggyorsabban reagálni – hiába lesz a vírus rezisztens a régebbi ellenanyagokra. Mihelyst vannak ugyanis olyan gyógyultak, akik már az új típusú vírus okozta fertőzésből épültek fel, az ő plazmájuk ismét képes lesz semlegesíteni a kórokozót, így a plazmaterápia 4-6 hét alatt minden mutációt le tud követni. Végül pedig nem feledkezünk meg eredeti feladatunkról sem: a mozgásszervi rehabilitációban is több vizsgálatot indítunk a Testnevelési Egyetemen, hiszen sok gyógyult donor jelentkező panaszkodik tartós fizikai teljesítménycsökkenésről. Fontos, hogy ők is mihamarabb visszatérjenek az aktív életmódhoz, nekik elsősorban célzott mozgásterápiával tudunk segíteni. 

Dr. Lacza Zsombor
ortopéd-traumatológus szakorvos,
az MTA doktora,
a Testnevelési Egyetem tudományos rektorhelyettese

koronavírus,Magyar Tudományos Akadémia,Lacza Zsombor,vérplazmaterápia,MTA