Egy hét telt el a Telecom Vivicittá Budapest futás óta. Érdekelt, hogy voltak-e TF-esek a mezőnyben, és ha igen, melyik távon indultak, és milyen élményeket szereztek. A testnevelő-edző szakos Zala Borit és Kőrös Evelint kérdezem.
Miért döntöttek úgy, hogy elindulnak?
Bori: A remek hangulat, a szép idő, a kikapcsolódás: ez jellemzi a Vivicittát. Pár héttel a verseny előtt határoztuk el, hogy a tavalyi után, az idén is elindulunk a városvédő futáson. A 7 km-es távra esett a választásunk. Evelin húga, Eszter is feljött Budapestre, így hárman indultunk vasárnap reggel a Margitszigetre. Már a versenyközpont felé sétálva elkapott minket az esemény varázsa, hiszen ekkor volt a félmaraton befutója. A több ezer sportoló 21 km után is mosolyogva futott át a célkapun. (Evelin el is határozta, hogy jövőre ő is megpróbálja a hosszabb távot teljesíteni.)
Evelin: Jó néha kiszakadni a szürke hétköznapokból és futni egy jót. Főleg, ha ezt 30 ezer társsal együtt teszi az ember! Úgy gondoltuk, hogy nekünk – leendő sportszakembereknek – szinte kötelező részt vennünk ilyen rendezvényeken, népszerűsíteni a sportot és az egészséges életmódot. Ki másnak lenne ez a feladata, ha nem nekünk?
Megfelelő volt-e az idő a futásra?
Evelin: Szép, napos időnk volt. Kicsit fújt a szél, de ez még jól is esett.
Készültek-e különösebben, vagy elég „a TF-es lét” egy ilyen táv lefutására?
Bori: Nem készültünk a távra, 7 km teljesítése nem jelenthet gondot egy igazi TF-esnek.
Végig együtt futottak?
Bori: Nem. A rajtzónában megbeszéltük a találkozási pontot. Közepes tempóban futottunk, mivel nem az időeredmény számított: élveztük a futást. Bár sokan úgy vélik, ugyanezt a távot a Csörszön is lefuthattuk volna, de ez teljesen más érzés volt: a futás öröme mellett a közösségi érzés adta a pluszt. Ennyi emberrel még soha nem futottam együtt!
Evelin: Az útvonal mentén rengeteg lelkes szurkoló bíztatta az amatőr illetve profi sportolókat. Ez is nagyon klassz érzés volt! Emellett a szervezők rajt- és befutócsomaggal, pólóval, éremmel kedveskedtek a résztvevőknek.
Máskor is futottak már hasonló versenyen?
Bori: Tavaly, mi testnevelő-edző szakos lányok, együtt futottunk. Ezen kívül én már többször indultam a Vivicittán és más hasonló tömegsport rendezvényen (Ultrabalaton, Spar maraton, Női futógála, WizzAir Budapest félmaraton, stb). Ebből három félmaratoni táv volt.
Találkoztak az idén más TF-essel?
Bori: Igen, volt és jelenlegi hallgatókkal is találkoztunk. Legtöbben a 7 és 10 km-en indultunk, de tudok olyan bátor jelentkezőről is, aki a félmaratoni távnak vágott neki. Csoporttársunk, Bende Ádám, pedig a kecskeméti társrendezvényen futott.
Mi volt a verseny legemlékezetesebb pillanata?
Evelin: ….Az utolsó pár száz méter volt, ahol rengetegen szurkoltak. Ott már hallottuk a zenét és így könnyebb volt belevágni a végső hajrába. A célban kapott érem és a jó hangulat feledtette a futás közbeni fájdalmakat. Arra a következtetésre jutottunk, hogy akár újra lefutnánk a távot!
Nem kellett volna egy TF-es csapatot kiállítani?
Bori: Jó lenne, ha az ilyen és hasonló tömegsport rendezvényeken még több TF-es venne részt, esetleg csapatba verődve, együtt teljesítenénk a távot és buzdítanánk egymást.
Közös „fellépésre” azért akad lehetőség: Május 7-én, a Dunai Regattán, fesztiválhangulat mellett szurkolhatnak a kilátogatók a Testnevelési Egyetem sárkányhajósainak, illetve a Cheerleaderes lányoknak! Mutassuk meg együtt, hogy a TF a legsportosabb egyetem!
Kipihenték már a fáradalmakat?
Evelin: Sok időnk nem volt, hiszen a verseny másnapján már bemutatásaink voltak a TF-en, de mivel nem futottunk gyilkos tempóban, egy kis nyújtás és délutáni pihenés elég volt a regenerálódáshoz.
Köszönöm és szurkolunk a Regattán induló TF-es csapatnak!
- Hírek
- Büszkeségeink
- Hallgatói hírek
- Tudományos hírek
- TDK hírek
- Pályázati hírek
- TFSE hírek
- Archívum
- Eseménynaptár
Archívum
-
2024.
-
2023.
-
2022.
-
2021.
-
2020.
-
2019.
-
2018.
-
2017.
-
2016.
-
2015.
-
2014.
-
2013.
-
2012.
-
2011.
-
2010.
-
2009.
-
2008.
-
2007.
-
2006.
-
2005.
-
2004.
-
2003.
-
2002.
-
2001.
