2020-1.1.6-JÖVŐ-2021-00010 - Koronavírus fertőzéssel szemben természetes védettséget adó faktorok vizsgálata és alkalmazása plazmaterápiában

2020-1.1.6-JÖVŐ-2021-00010 - Koronavírus fertőzéssel szemben természetes védettséget adó faktorok vizsgálata és alkalmazása plazmaterápiában

Projekt címe

Koronavírus fertőzéssel szemben természetes védettséget adó faktorok vizsgálata és alkalmazása plazmaterápiában

Támogató program

Nemzeti Kutatási Kiválósági Program

Felhívás kódja

2020-1.1.6-JÖVŐ-2021

Támogatási szerződés száma

2020-1.1.6-JÖVŐ-2021-00010

A projekt kezdő dátuma

2021. 01. 01.

A projekt befejező dátuma

2023. 12. 31.

A projekthez megítélt támogatás

400 000 000 forint

Az Egyetem részére megítélt támogatás

64 044 352 forint

Rövid projekt összefoglaló

A plazmaterápia több évtizedes múltra tekint vissza, a koronavírus okozta embereket és gazdaságot nem kímélő pusztítás ellen is kézenfekvő volt bevetni. Használata a passzív immunitás elvét vette alapul, feltételezve, hogy a fertőzést enyhe tünetekkel átvészelők plazmájukban lévő ellenanyagoknak köszönhetik védettségüket, és ez a védettség súlyosabb betegeknek is átadható. Az amerikai Food and Drug Administration (FDA) ajánlása is erre a feltételezésre épült, és a plazmaterápia, ahol alkalmazták, működőképesnek is bizonyult. Azonban messze nem mentett meg minden beteget, hogy valóban immunválasz ad-e védettséget, milyen egyéb plazmaalkotók védhetnek, léteznek-e hatékonyabb plazmák védettebb fertőzöttekből - tisztázatlan maradt. Több publikáció és a saját eredményeink szerint is az immunválasz vírus specifikus ellenanyagai - amik pár napig, vagy valakinél egyáltalán nem termelődnek - nem magyarázzák a védettség mértékét, főleg a szerokonverziót megelőzően. Vizsgálni kellene az immunsejtek szerepét, és az immunválasz kialakulása előtt és elégtelen volta mellett is védettségben szerepet játszó faktorokat, azt hogy ezek megjelennek-e a plazmában, és így átadhatóak-e súlyosabb betegeknek. Tehát az ideális donor kiválasztása plazmaterápiára kritikus fontosságú, lehetséges, hogy drasztikusan csökkentené a betegség szövődményeit és a halálozást. A plazmaválasztás fejlettebb rendszere nem változtatna a labilis vérkészítmény besoroláson (az előállítás nem, csak a kiválasztás változna), megfelelne a szakma jelenlegi szabályainak és az eredmények alkalmazásával azonnal bevethető! Magyarországon a jelen konzorcium fejlesztette ki az első koronavírus-ellenes készítményt, a konvaleszcens vérplazma terápiát, amelyet egy klinikai vizsgálat keretében tettünk elérhetővé a betegek számára. Előzetes eredményeink alapján három markánsan elkülönülő citokin mintázatot azonosítottunk a klinikai mintában. A negatív és szakirodalomban is leírt citokin vihar egyaránt jól mérhető volt a gyógyultakon és betegeken, ezeken túl viszont azonosítottunk egy eddig nem ismert, és elsősorban a perzisztáló tüneteket mutató, de már PCR negatív donorokban azonosított magas citokin szintet és ezzel párhuzamosan más, szintén a sejtes immunitáshoz köthető citokineket. Ezek további vizsgálata igazolhatja azt a szubpopulációt akik sejtes immunválasszal gyógyulnak. Az eddigi eredmények alapján és a szakirodalom által is megerősítve a plazmaterápia folytatása indokolt, azonban további kutatások szükségesek a 3 éves projekt folyamán.

Az első megállapítsuk a fertőzéssel szemben természetes védettséget adó faktorokat és 2,e faktorok alapján a plazma terápia folyamatát optimalizáljuk mind a donorok kiválasztásában, mind pedig a betegek kezelésében, és a kutatással megalapozzuk vérplazma alapú koronavírus ellenes gyógyszerkészítmény létrehozását.

A Konzorciumot az Országos Vérellátó Szolgálat vezeti, tagjai a Semmelweis Egyetem, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem és a Testnevelési Egyetem.

Nemzetközi konzorciumok is alakultak a plazmaterápia javítására: vérkészítmény előállító cégekkel alakított például konzorciumot a Takeda, nagyszámú donorból pool-ozott anti-COVID intravénás IgG készítmény előállítására, amely kutatás folyamatban van. Ez a soha nem látott összefogás a vállalkozások között is arra enged következtetni, hogy a felmerült kihívásokkal csak ilyen módon lehet gyorsan, hatékonyan megbirkózni. Az általuk képviselt fejlesztési út merőben más, mint amit a jelen konzorcium követ, mivel nekik igen nagyszámú, tízezres nagyságrendű donorra van szükségük, hogy a frakcionálás kivitelezhető legyen, míg a jelen konzorcium egy kisebb léptékű, a hazai járványhelyzetre optimalizált technológiai megoldást dolgoz ki. Ennek előnye, hogy jóval kisebb a függése külső, főleg külföldi tényezőktől és a rendelkezésre álló erőforrásokkal létrehozható. Másik előnye, hogy mivel kisebb donorszám elegendő, a járvány koraibb szakaszában is bevethető, azaz hamarabb jut el a gyógyítás szintjére.

NKFI

2026. Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem
Minden jog fenntartva!