2026. szeptember 10-én a Klebelsberg Kuno Szakkollégiumban dr. Novák Pál jogász, jogi szakvizsgával és PhD-fokozattal rendelkező egyetemi adjunktus tartotta a szakkollégium idei nyitó előadását.

Az előadás már a címével is felkeltette a figyelmet: „A bioetika egy érzelmi hullámvasút, ami tudomány nélkül el is gázol.” A rendkívül izgalmas és interaktív alkalom során olyan kérdéseket jártunk körül, amelyekre elsőre talán egyszerűnek tűnik válaszolni, mégis hamar komoly vitákat és eltérő álláspontokat eredményeztek.

De mit is jelent valójában az etika?

Az előadás első részében azt próbáltuk körbejárni, hogy mi az etika, és mi alapján döntjük el, hogy valamit etikusnak vagy etikátlannak tartunk. Vajon a vallás, a társadalmi környezetünk, a neveltetésünk, a közösségi normák vagy akár az ösztöneink határozzák meg az erkölcsi döntéseinket?

A gyakorlati példákból hamar kiderült, hogy még egy viszonylag homogén közösségben is nagyon különböző álláspontok alakulhatnak ki ugyanarról a kérdésről. Felmerült az is, hogy mennyiben befolyásolja erkölcsi gondolkodásunkat az a korszak és társadalmi környezet, amelyben szüleink és nagyszüleink felnőttek, illetve milyen hatással lehetnek erre olyan történelmi tapasztalatok, mint például a vasfüggöny időszaka.

Ezek után egy újabb fontos kérdés következett: Erkölcsösek-e a jogszabályok? A jog és az erkölcs kapcsolata számos további kérdést vetett fel, amelyekből jól látszott, hogy ami jogszerű, az nem feltétlenül tekinthető mindenki számára erkölcsösnek – és fordítva.

Az előadás második részében az egészségügyi etikára és a bioetikára helyeződött a hangsúly. Érdekes felismerés volt, hogy miközben az általános erkölcsi kérdésekben jelentős kulturális, vallási és társadalmi különbségekkel találkozhatunk, az egészségügyi etika bizonyos alapelvei meglepően univerzálisnak tekinthetők.

Az egészségügyi döntések mögött két fontos etikai megközelítést is megkülönböztettünk:

• Deontológia: az erkölcsösséget elsősorban a kötelességek és szabályok határozzák meg. Egy cselekedet akkor helyes, ha megfelel az erkölcsi kötelességnek, függetlenül attól, hogy milyen következménnyel jár.
• Utilitarizmus: egy cselekedet erkölcsi megítélésének középpontjában annak következményei állnak. Az a döntés tekinthető helyesnek, amely a lehető legtöbb ember számára a lehető legnagyobb hasznot vagy jólétet eredményezi.

Az egészségügyi etikában ezek az elméleti megközelítések nagyon is gyakorlati dilemmákban jelennek meg.

A bioetika négy alapelve

Az egészségügyi etika egyik legismertebb keretrendszere alapján négy univerzális alapelvet különböztettünk meg:

1. Az autonómia tisztelete - A betegnek joga van saját egészségügyi döntéseit meghozni, megfelelő tájékoztatás birtokában. Az egészségügyi szakembernek tiszteletben kell tartania a beteg önrendelkezését.
2. A „ne árts” elve – Az egészségügyi beavatkozások során törekedni kell arra, hogy a betegnek ne okozzunk indokolatlan vagy elkerülhető károsodást.
3. A jótékonyság elve – Az egészségügyi szakembernek a beteg javát kell szolgálnia, és törekednie kell arra, hogy a beavatkozásaival a lehető legtöbb előnyt biztosítsa számára.
4. Az igazságosság elve – Az egészségügyi ellátásban az erőforrások, lehetőségek és terhek igazságos elosztására, valamint az egyenlő és méltányos bánásmódra kell törekedni.

A négy alapelv egyszerűnek tűnik, a gyakorlatban azonban könnyen kerülhetnek egymással konfliktusba – éppen ezért a bioetikai döntések sokszor korántsem fekete-fehérek.

Dr. Novák Pál előadása kiválóan megmutatta, hogy az etika, a jog, a tudomány és az emberi értékek találkozása mennyire összetett kérdéseket eredményezhet. Az interaktív példák és a közös gondolkodás pedig különösen élvezetessé tették az alkalmat.
Dr. Novák Pál mindemellett kiváló előadó, akinek előadásait a Klebelsberg Kuno Szakkollégium a jövőben is örömmel fogadná akár további, a hallgatókat érdeklő témákban is. Bízunk benne, hogy egy következő alkalommal lehetőség nyílik a sport világához kapcsolódó konkrét gyakorlati jogesetek és etikai dilemmák közös megvitatására is.

Készítette: Széles Nóra