Április 24-én a Klebelsberg Kuno Szakkollégiumban Schmitt Pál volt köztársasági elnök tartott előadást „Az olimpizmus jövője” címmel.

Az ókori görög kezdetektől a játékoknak a Pierre de Coubertin báró nevéhez fűződő újraélesztéséig és a magyar Kemény Ferenc szerepéig tekintette át a mozgalom történetét.

Az előadás második, kibővített része a közvetítések és a digitalizáció hatására összpontosított. Schmitt Pál részletesen ismertette, hogyan alakult át az olimpiai események közvetítése a XX. században: a kezdeti zárt, állami televíziós rendszerektől, amikor csak néhány ország elit nézői láthatták az eseményeket, a műholdas közvetítések elterjedéséig, amely már kontinenseken átívelő élményt kínált. A XXI. században azonban a közösségi média forradalmasította a nézői élményt: a Facebook és YouTube élő adásai lehetővé teszik, hogy bárki valós időben kövesse a saját maga kiválasztotta eseményeket, míg az Instagram „story” és a TikTok rövid videói személyes, „a kulisszák mögötti” pillanatokat mutatnak be a sportolókról. 

Elnök úr kitért az olimpizmus árnyoldalaira: a gigantizmusra, amatőr és profi ellentétre, politikai bojkottokra (például 1980, 1984), világháborús kimaradásokra, doppingra, fogadási csalásokra. De nem feledkezett meg a nők részvételének történeti alakulásáról sem. A 2024-es párizsi játékok  kapcsán felmerülő aktuális kérdések között az orosz és izraeli sportolók versenyjogát, valamint a biztonsági és egészségügyi kihívásokat tárgyalta.

Bemutatta az Ifjúsági Olimpiai Játékok szerepét, és ismertette az olimpiai rendezés hat dimenzióját – sportolási, társadalmi, kulturális, gazdasági, környezeti és épített örökség –, valamint az érzelmi‑lelki hatást.

A kötetlen beszélgetés során szó esett Kirsty Coventry IOC‑elnökké választásáról és a helyszínválasztás demokratizálásának lehetőségeiről. Felmerült az e‑sport beépítése iaz olimpiai programba mint új, fiatalokat vonzó elem, és megvitatták, ma mekkora presztízsértéke van annak, ha egy sportág szerepel az olimpiai műsorban. Végül vita alakult ki arról is, hogy lenne‑e értelme Budapesten olimpiát rendezni: a támogatók a város kulturális és infrastrukturális előnyeit hangsúlyozták, míg az ellenzők a gazdasági kockázatokat és a fenntarthatósági aggályokat emelték ki. Az összegzés szerint az olimpizmus jövője a tradíció és innováció közötti egyensúly, a technológia tudatos alkalmazása és a helyi közösségek bevonása mellett annak mérlegelése, hogy mely új elemek – legyen szó e‑sportról vagy városi rendezésről – erősítik hosszú távon a mozgalom értékeit.

Készítette: Széles Nóra
Budapest, 2025.04.24.