A Klebersberg Kuno Szakkollégium hallgatóiként hetente nyílik lehetőségünk az egyetemi kötelező és szabadon választható tantárgyakon túl a tanulmányainkhoz kapcsolódó előadásokon részt venni.

Március 28-án az a megtiszteltetés ért bennünket, hogy vendégelőadóként dr. Eged Katalin, az Országos Atomenergia Hivatal független sugárvédelmi szakértője, a Pannon Egyetem óraadó oktatója, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA, Bécs) több munkacsoportjának tagja, a bátaapáti Nemzeti Radioaktív Hulladéktároló (NRHT) bioszféra-szakértője, a 2013-ban a Paksi Atomerőműben keletkezett üzemzavar elhárításának tervezőszakértője, valamint a hazai egészségügyi nukleáris alkalmazások (orvosi radiológia és nukleáris medicina) tervezője és oktatója tartott előadást a szakkollégiumi hallgatóknak a radioaktivitás és a sportolói élelmiszerek, kültéri edzések kapcsolatáról.

Az előadás interaktív módon kezdődött: megoszthattuk kérdéseinket, gondolatainkat, esetleg félelmeinket a minket érő sugárzás kapcsán.

Mit nevezünk sugárzásnak, milyen fajtáit ismerjük, lehetünk-e tudatosak, valóban kell-e félnünk a minket érő mennyiségtől, és mitől függ, hogy mekkora mértéknek vagyunk kitéve?  – ezek a gondolatok merültek fel kérdésekként az előadás során. Azzal, hogy a Föld nevű bolygón töltjük napjainkat, mindannyian ki vagyunk téve sugárzásoknak, nem ionizáló és ionizáló sugárzásnak egyaránt, legyen ez természetes, azaz kozmikus, földi eredetű vagy mesterséges. A kapott dózis különböző tényezőktől függ, például: lakhelyünk elhelyezkedésétől, építőanyagától, illetve attól, hogy részesei vagyunk-e sugaras diagnosztikai vagy terápiás orvosi beavatkozásoknak, és bizony, az elfogyasztott ásványvíz származási helye, az elfogyasztott ételek fajtái is befolyásolhatják. Betekintést nyerhettünk a Nemzetközi Sugárvédelmi Bizottság (ICRP) a sugárvédelmi gyakorlatok és irányelvek alapját szolgáló javaslataiba. Elhangzott számos érdekesség, mint például a rádium és a radon felezési ideje: 1500 év és 3,8 nap, továbbá, hogy a brazil dió ajánlott fogyasztási mennyisége az UNSCER ajánlása alapján évente 40 gramm, hogy a 10 kg banán egyszeri fogyasztása egyenlő lehet egy fogászati röntgenfelvétel dózisával. Bővültek ismereteink a hazánkba érkező keleti fűszerek csírátlanítási eljárásairól, s megtudtuk, hogy Európa legnagyobb fűszerbesugárzó gyára Budapesten van.

Az előadás végéhez közeledve kiderültek egyes élelmiszerek, beleértve az ásványvizeket is, származási helytől függő terméksugárzási adatai. Összegezve a hallottakat kijelenthető, hogy élhetünk tudatosan e tekintetben is a kellő ismeretek birtokában, és nem kell félnünk a minket érő, elkerülhetetlen sugárzástól, de a törekvés a tudatosságra csak a javunkra válhat.

Az elhangzottak összegzése után kérdéseket tehettünk fel, amelyekre készségesen válaszolt dr. Eged Katalin, akinek színvonalas előadását ezúton is szeretném megköszönni a szakkollégiumi hallgatóság és vezetőség nevében.

Készítette: Huszár Boróka szakkollégiumi hallgató