Ugrás a tartalomra

Hírek

Ígéretes terápia lehet-e a fizikai aktivitás a mentális egészségi zavarok kezelésében?

2026. november 3. Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem

Érdekes összefoglaló cikk jelent meg az Annual Review of Medicine-ben (med.annualreviews.org) arról, hogyan használható a fizikai aktivitás mentális egészségi zavarok kezelésének terápiás kiegészítőjeként.

Új, aktuális és érdekes témákat feldolgozó és bemutató (sport)tudományos cikksorozat indul a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem (TF) honlapján és különböző platformjain a Heti Tudomány keretében.

Ennek részeként időközönként egy-egy érdekes sporttudományos cikket jelenetünk meg azzal a céllal, hogy emeljük a tudományos gondolkodás színvonalát nemcsak a TF-es és hazai egyetemek oktatói, hanem a hallgatók körében is.

Számos és egyre több bizonyíték arra utal, hogy a fizikai aktivitás terápiás segítség lehet a mentális egészségi zavarok kezelésében. A legtöbb bizonyíték, amely a fizikai aktivitás és a mentális egészség kimeneteleit között köti össze, az aerobedzések depresszióra gyakorolt hatásaira összpontosít, bár egyre több kutatás is alátámasztja az aerob- és az ellenállási (rezisztencia) gyakorlatok hatékonyságát a szorongás és a poszttraumás stressz okozta zavarok kezelésében.

Annak ellenére, hogy bőséges bizonyíték van a fizikai aktivitás és a mentális egészség közötti összefüggésre, a mozgásképzés mentális egészségi kezelésként való használata három fontos bizonytalansági forrás miatt korlátozott: (a) nagy egyéni különbségek a testmozgáskezelésre adott válaszban több mentális egészségügyi területen belül; (b) a tartós fizikai aktivitás iránti elköteleződés kritikus jelentősége, amely nem mindig ér el terápiás hasznot; és (c) nézeteltérések a feltételezett terápiás mechanizmusok relatív jelentőségével kapcsolatban.

Ez az összefoglaló a testmozgás-terápia és mentális egészség kapcsolatáról szóló eredményekről ad áttekintés, és elsősorban a depresszióra és szorongásra fókuszál az idegtudományi kereten belül. A dinamikus neurobiológiai és viselkedési mechanizmusok közötti kölcsönös kapcsolatok megértése segíthet a személyre szabott mentális egészségügyi kezelések kialakításában, és tisztázhatja, hogy miért és kinek javítja a testmozgás a mentális egészségét.

Az áttekintés olyan ajánlásokkal zárul, amelyek a jövőbeli tanulmányokat olyan kutatásokra vetítik ki, amelyek az egyéni különbségeket a kezelési módszerek finomítására használják a mentális egészségügyi előnyök optimalizálására.

A teljes cikket ide kattintva olvashatjátok el.

Amennyiben érdekes, közzétételre érdemes tudományos cikkre bukkantál, küldd el prof. dr. Koller Ákosnak, az Egyetemi Doktori Tanács elnökének az Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. e-mail-címre!