Selmeci Hajnalka, a TF Pszichológia és Sportpszichológia Tanszék tanársegédje doktori kutatásában a kutyás sportok pszichológiai sajátosságait és a gazda–kutya kapcsolat jellemzőit vizsgálta. Kutatása szerint a kutyás sportot űző gazdák és a hobbikutyatartók között nem mutatkozott jelentős különbség a kapcsolat jellemzőiben, ám eltér a nevelési stílusuk.
Selmeci Hajnalka 2024-ben csatlakozott a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetemhez, ahol oktatói munkája mellett doktori tanulmányait is megkezdte. A Károli Gáspár Református Egyetemen felnőtt klinikai és egészségpszichológiából diplomázott, majd sportpszichológiai szakpszichológusként is képesítést szerzett. Kutatása egy viszonylag új területre összpontosít, amelynek eredményei a tudományos életben és a kutyatartás gyakorlatában egyaránt hasznosak lehetnek.
Nemrég egy podcastban mutattad be a kutatásodat. Hogyan jött ez a lehetőség?
A doktori kutatásom a kutyás sportok pszichológiai és sportpszichológiai jellemzőit vizsgálja. Ez egy viszonylag új kutatási terület, hiszen korábban sem a kutyás sportolók sajátosságait, sem a velük kapcsolatos pszichológiai tényezőket nem vizsgálták ilyen formában. A téma nemzetközi szinten is számos új lehetőséget rejt magában. Júniusban jelent meg egy tanulmányom a Human-Animal Interactions című, Q2-es besorolású tudományos folyóiratban. A publikációt követően kerestek meg egy rövid, angol nyelvű interjú lehetőségével, amelyben a kutatásunkról beszélhettem.
Miről szólt a publikáció alapjául szolgáló kutatás?
A vizsgálat során két csoportot hasonlítottunk össze. Az egyikbe olyan gazdák tartoztak, akik valamilyen kutyás sportot űznek, a másikba pedig olyan hobbikutyatartók, akik nem sportolnak együtt a kutyájukkal. Korábbi kutatásaink során két pszichológiai kérdőívet adaptáltunk magyar nyelvre. Az egyik a gazda és kutyája közötti kapcsolatot vizsgálja három dimenzióban: az érzelmi közelség, az interakciók gyakorisága és a kutyatartással járó észlelt költségek mentén. A másik kérdőív a kutyaorientált nevelési stílusokat méri, szintén három dimenzióban: az autoriter, az irányító belsőérték-orientált és az irányító tréningorientált nevelési stílusokat vizsgálja. Kiinduló feltételezésünk az volt, hogy a kutyás sportokban való részvétel minőségi többletidőt biztosít a gazda és a kutya számára, ami pozitívan befolyásolhatja a kapcsolatukat, valamint a gazda kutyához való viszonyát és nevelési gyakorlatát
Mit mutattak az eredmények? Megerősítették az előzetes feltételezéseiteket?
Az eredmények nem mutattak jelentős különbséget a két csoport között a gazda és a kutya kapcsolatának jellemzőiben. Ez számunkra is meglepő volt, hiszen arra számítottunk, hogy a kutyás sportok látványosabban pozitív hatást gyakorolnak a kötődésre. Ennek egyik lehetséges magyarázata, hogy a hobbikutyatartók gyakran családtagként tekintenek a kutyájukra, míg a kifejezetten sportcélból tartott kutyák esetében eltérhetnek a tartási körülmények és a kapcsolat sajátosságai.
Milyen további különbségeket tárt fel a vizsgálat?
A kutyanevelési stílusok területén is érdekes eltéréseket találtunk. A kutyás sportban részt vevők inkább az irányító, tréningorientált nevelési stílust részesítették előnyben. A hobbikutyatartóknál ezzel szemben inkább az irányító, belső értékekre orientált stílus jelent meg, amelyben az érzelmek felismerése és figyelembevétele kap hangsúlyt. Ezek az eredmények arra utalnak, hogy a kutyával végzett tevékenység jellege a nevelési szemléletre is hatással lehet, ugyanakkor a különbségek hátterének pontosabb megértéséhez további vizsgálatokra van szükség.
Hogyan hasznosíthatják a kutatás eredményeit a kutyatartók a mindennapokban?
A célunk az, hogy a kutatás eredményeire építve a jövőben valamilyen intervenciót, vagyis gyakorlati fejlesztőprogramot dolgozzunk ki. Ennek részeként akár kutyaiskolákkal is együttműködhetnénk, és a kutyás tréningprogramokba olyan elemeket építhetnénk be, amelyek segítik a gazdákat a kutyájukkal való kapcsolatuk tudatos alakításában. Fontos üzenet, hogy önmagában a közös sportolás nem garantálja a jobb gazda–kutya kapcsolatot. A kötődés minőségét más tényezők is befolyásolják, ezért érdemes a közös tevékenység mellett a kapcsolat érzelmi oldalára is figyelmet fordítani.
A kutatás mellett milyen feladatokat látsz el a TF-en?
Jelenleg tanársegédként dolgozom, és több képzésben is részt veszek oktatóként. A legtöbb órám a sportmentáltréner-képzéshez kapcsolódik, ahol többek között pszichopatológiai alapismereteket és etikát tanítok. Korábban kutatásmódszertant és tanácsadást is oktattam. Emellett a tanárképzésben is közreműködöm. Itt többek között arra hívjuk fel a hallgatók figyelmét, hogy mik lehetnek a kiégés jelei, és milyen gyakorlati lehetőségeik vannak a megelőzésére. Angol nyelvű képzéseken szintén részt veszek.
A Selmeci Hajnalkával készült podcast itt hallgatható meg.