Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem - Minőségi megújulás a mindennapos testnevelésben

Június 26-án tartotta közös, egyeztető fórumát a TF és a Magyar Testnevelő Tanárok Országos Egyesülete (MTTOE). Prof. dr. Tóth Lászlót, a TF Tanárképző Intézetének főigazgatóját az esemény tapasztalatairól, a legfontosabb fejlesztési irányokról és a pedagógiai szemléletváltás szükségességéről kérdeztük.

Mi volt az előzménye a június 26-i egyeztető fórumnak?

Mindenekelőtt fontosnak tartom kiemelni, hogy a szakmai fórum létrejötte önmagában is jelentős kezdeményezés volt. Az eseményt a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem (TF) rektora, prof. dr. Sterbenz Tamás kezdeményezte a Testnevelési és Sportszakmai Kollégiummal (TSSZK) történt egyeztetést követően, együttműködésben a Magyar Testnevelő Tanárok Országos Egyesületének (MTTOE) elnökével, Hamar Pál professzor úrral. Ez az előkészítési folyamat már önmagában is azt jelezte, hogy a szervezők a különböző szakmai szereplők bevonásával kívánják elősegíteni a mindennapos testnevelés helyzetének közös áttekintését. Különösen fontosnak tartom, hogy Kókayné Lányi Marietta közoktatásért felelős államtitkár a kezdeményezést konstruktívnak és támogatandónak értékelte, ami azt mutatja, hogy az oktatásirányítás részéről is megvan a szakmai párbeszéd iránti nyitottság. A mindennapos testnevelés bevezetésének időszaka lezárult. Az előttünk álló feladat már nem elsősorban a rendszer működtetése, hanem annak minőségi megújítása, amelyben a pedagógiai szemlélet, a tanárképzés, a tudományos kutatás és a szakmai együttműködés egyaránt kulcsszerepet kap.

Mi volt a fórum célja és mennyiben teljesült?

Véleményem szerint a fórum elsődleges célja a szakmai párbeszéd újraindítása és a különböző nézőpontok ütköztetése volt. Ebben a tekintetben elérte célját. A tanácskozás megerősítette, hogy széles körű szakmai egyetértés mutatkozik abban, hogy a mindennapos testnevelés a közoktatás egyik stratégiai területe, a hangsúly ugyanakkor a következő időszakban egyértelműen a minőségi fejlesztésre kerül. Kiemelt súlyt kaptak a tantervi kérdések, a módszertani megújulás, a pedagógusképzés, az infrastrukturális feltételek fejlesztése, valamint a rendszeres szakmai visszacsatolás szükségessége. Közös szakmai állásfoglalás azonban csak további egyeztetések, kutatások és a gyakorlati tapasztalatok összegzése alapján születhet meg.

A szakmai fórum alapján melyek a legfontosabb tennivalók a mindennapos testnevelés terén?

Egyértelmű, hogy a mindennapos testnevelés fejlesztésének következő szakaszában a minőségi pedagógiai munkára kell helyezni a súlyt. Ennek része a tananyag és a módszertan folyamatos korszerűsítése, a testnevelő tanárok szakmai támogatása és továbbképzése, az iskolai infrastruktúra fejlesztése, valamint a rendszeres szakmai visszajelzés biztosítása. Mindez azonban csak akkor lehet eredményes, ha az iskola pedagógiai programja olyan alapértékekre épül, mint az empátia, az elfogadás, a tanulói autonómia, a felelősségvállalás és az együttműködés. Ebben a megközelítésben a mindennapos testnevelés nem pusztán tantárgy, hanem a nevelés egyik kiemelt színtere, amely a személyiségfejlődés, a közösségi nevelés és az egészségtudatos életmód alakításának is meghatározó eszköze. Fontosnak tartom továbbá, hogy a fejlesztések tudományos kutatásokra és gyakorlati tapasztalatokra épüljenek, és azokban az egyetemek, szakmai kollégiumok, civil szakmai szervezetek és a közoktatás szereplői egyaránt aktívan részt vegyenek.

Minosegi megujulas a mindennapos testnevelesben Interju Toth Laszloval 1

Melyek azok a problématerületek, amelyeket viszonylag hamar orvosolni lehet, és melyek azok, amelyekhez több idő kell?

Rövid távon megvalósítható feladat a módszertani ajánlások kidolgozása, a pedagógus-továbbképzések megújítása, a jó gyakorlatok rendszerezése és megosztása, valamint az intézmények közötti szakmai együttműködés erősítése. Ezek viszonylag gyorsan érzékelhető minőségi javulást eredményezhetnek. Hosszabb időt igényel az infrastruktúra fejlesztése, a területi különbségek csökkentése, valamint a megfelelő számú és magasan képzett testnevelő pedagógus biztosítása. Ezek olyan stratégiai feladatok, amelyek hosszú távú szakpolitikai elköteleződést és stabil finanszírozást igényelnek.

Ezekben milyen feladat hárulhat a TF-re?

A TF szerepe ebben a folyamatban meghatározó. Nemcsak követnie kell a közoktatás változásait, hanem kutatási eredményeivel, innovációival és képzési programjaival alakítania is kell azokat. A TF Tanárképző Intézetének főigazgatójaként meggyőződésem, hogy a tanárképzés feladata ma már nem kizárólag a szaktudás átadása. Olyan pedagógusokat kell képeznünk, akik a mozgást a személyiségfejlesztés, a közösségépítés és az egészségfejlesztés komplex eszközeként tudják alkalmazni. Ehhez korszerű pedagógusképzésre, folyamatos szakmai továbbképzésekre, tudományosan megalapozott innovációkra és a jó gyakorlatok országos megosztására van szükség. Ugyanilyen fontos, hogy a TF továbbra is aktív kezdeményezője legyen azoknak a szakmai fórumoknak, amelyek biztosítják az oktatásirányítás, a felsőoktatás és a közoktatás szereplői közötti párbeszédet.

Meglátásod szerint hogyan viszonyul a mindennapos testneveléshez az új kormányzat?

A végleges értékeléshez még időre van szükség. Mindeközben biztatónak tartom, hogy Kókayné Lányi Marietta közoktatásért felelős államtitkár a fórum kezdeményezését már önmagában is konstruktívnak és támogatandónak értékelte. Ez arra utal, hogy nyitottság van a szakmai egyeztetésekre és a közös gondolkodásra. A TF Tanárképző Intézetének főigazgatójaként tartott előadásom során számomra is megerősítést nyert, hogy a fórumon megfogalmazott szakmai irányok összhangban állnak a várható közoktatási fejlesztési törekvésekkel. Bízom abban, hogy ez a nyitottság a gyakorlatban is megjelenik, és a szakmai szereplők bevonásával valósulnak meg a szükséges fejlesztések.

Mi a szakmai fórum jelentősége, legfőbb tanulsága?

Számomra a fórum legnagyobb jelentősége abban áll, hogy hosszú idő után ismét közös szakmai térbe hozta a mindennapos testnevelés legfontosabb szereplőit. Már maga a kezdeményezés is példaértékű volt: a TF rektora a Testnevelési és Sportszakmai Kollégiummal egyeztetve, a Magyar Testnevelő Tanárok Országos Egyesületével együttműködésben indította el a fórumot, amelyhez az oktatásirányítás részéről támogató hozzáállás társult. A TF Tanárképző Intézetének főigazgatójaként különösen fontosnak tartottam, hogy bemutassam a tanárképzés megújításának irányait és azt a pedagógiai szemléletet, amely szerint a testnevelés a gyermek komplex fejlődésének meghatározó eszköze. Számomra megerősítést jelentett, hogy az elhangzott szakmai álláspontok és Kókayné Lányi Marietta közoktatásért felelős államtitkár asszony hozzászólása is a minőségi pedagógiai megújulás irányába mutattak. Úgy gondolom, hogy a jövő sikere azon múlik, képesek vagyunk-e olyan iskolai kultúrát erősíteni, amely az empátiára, az elfogadásra, a tanulói autonómiára, a felelősségvállalásra és az együttműködésre épül. A fórum legfontosabb üzenete számomra az, hogy a mindennapos testnevelés jövőjét nem elsősorban új szabályozások, hanem a pedagógiai kultúra minőségi megújítása határozza meg. Ehhez a TF-nek, a szakmai szervezeteknek és a közoktatás irányításának közös felelőssége és egyben valós szakmai lehetősége is kapcsolódik.

Címkék: interjú,Magyar Testnevelő Tanárok Országos Egyesülete (MTTOE),mindennapos testnevelés,testnevelés,Tóth László

Archívum

Egyetem

Felvételizők

Hallgatók

Oktatás

Tudomány

Hírek