Ifjú doktoranduszunk az Európai Sporttudományi Társaság július elején megrendezett 29. nemzetközi sporttudományi kongresszusán beszélt a különböző játékstratégiai kondíciók hatásairól, miközben hasznos kapcsolatokra is szert tett.
Július 2. és 5. között rendezték Glasgow-ban az Európai Sporttudományi Társaság (European College of Sport Science) 29. nemzetközi sporttudományi kongresszusát, amelyen – több TF-es oktató és hallgató társaságában – Tóth Péter János, egyetemünk harmadéves PhD-hallgatója is részt vett.
Az előző évben poszterelőadásban mutatta be kutatásuk eredményeit, idén azonban a tudományos bírálóbizottság úgy döntött, hogy előadás keretében számolhat be a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem (TF) és a TEKA együttműködése keretében folytatott vizsgálat legfrissebb eredményeiről.
„Külön öröm volt számomra, hogy a nyári olimpia évében az »Olympic Sports« szekcióba osztották be prezentációmat, ahol egy kanadai professzorasszony és egy finn professzor volt az elnök – számolt be útjáról Tóth Péter János, a Vasas Pasarét Sportcentrum teniszszakosztályának és a Davis-kupa-válogatott Valkusz Máté erőnléti edzője, a TF Sportjáték Tanszékének harmadéves doktorandusza, aki a 2024. április 24. és 26. között a TF-en megrendezett Nemzetközi Tudományos Diákköri Konferencián első helyezést ért el Sport és teljesítmény kategóriában. Mindkettőjüktől értékes visszajelzéseket kaptam kutatásunkról. Előadásomban a különböző játékstratégiai kondíciók – támadó, védekező és vegyes – hatását vizsgáltuk a futással kapcsolatos külső terhelési paraméterekre, valamint az ütéstechnikai tényezőkre elit, korosztályos teniszezőknél. Az elnökség mellett több, hasonlóan labdajátékokat vizsgáló előadótól is azt a megerősítést kaptam, hogy ezekben a sportágakban ez lesz a jövő.”
Tóth Péter János a különböző mikroszenzorok kutatásban és a gyakorlatban betöltött szerepéről is beszélt.
„Az elmúlt években a hétköznapi gyakorlatban és a sporttudományi kutatásokban egyaránt jelentős figyelmet kapott a mikroszenzorok – GPS/LPS – használata a külső terhelés mérésére. A legtöbb ilyen jellegű kutatásban azonban izolált módon vizsgálták ezeket a terhelési tényezőket, holott a labdajátékok többsége – úgy, mint a tenisz is – taktikailag domináns sportág, amelyben a taktikai döntések, ellenfél játékstílusa, mérkőzés helyszíne és többek között a pálya borítása erősen befolyásolja ezeket a paramétereket, így a jövőben célszerű integráltan kezelni az összes változót.”
A nemzetközi szinten is újításnak számító, a labdarúgásban már néhány éve használt, ám a teniszben egyelőre kevésbé elterjedt fent leírt módszereket, amelyeket a jövőre doktoráló Tóth Péter János kutatótársaival közösen tesztel és fejleszt, remélhetően a teniszedzők is át tudják majd ültetni a gyakorlatba.
„Azt vizsgáljuk többek között, hogy milyen a teniszezők futási aktivitása, amikor támadó vagy védekező stratégiát alkalmaznak. Ezzel az a célunk, hogy kategorizálni tudjuk, hogy az egyes játékstílusokban milyen kondicionális paraméterek dominálnak, így sokkal speciálisabban lehet felkészíteni a versenyzőket” – tudtuk meg.
A sportjátékok közül a mostani konferencián is a labdarúgással, ausztrál futballal és a rögbivel kapcsolatos kutatások voltak a legjellemzőbbek, de voltak teniszspecifikus előadások is. A legtöbb ilyen jellegű kutatást távol-keleti egyetemek sporttudósai végezték, és a legnagyobb többségben már majdnem mindegyik vizsgálatban a mesterséges intelligenciát használták az elemzésekhez.
„Szerencsére sikerült jó kapcsolatot kialakítanom egy koreai egyetem testnevelés karán dolgozó kutatóval, aki kollégáival együtt taktikai elemzéseket végez a mesterséges intelligencia segítségével. Őket is érdekelte a Sportjáték Tanszéken folyó kutatásaink és kutatási terveink. Mindemellett az én szekciómban sikerült összebarátkoznom a Salzburgi Egyetem emberi mozgásokkal foglalkozó központjának egyik vezető kutatójával, aki munkatársaival az alpesi síelésben fejlesztett ki egy saját mozgáselemző szenzort, amelynek a szoftverje a mi jövőbeni kutatásainkban is érdekes lehet, és integrált módon lehetne a külső edzésterhelést detektálni úgy, hogy az az edzők számára is intuitív legyen.”
Tervekből akad bőven, hiszen Tóth Péter Jánosék a jövőben szeretnék a glasgow-i konferencián bemutatott kutatásukat jóval nagyobb elemszámú mintán, illetve felnőtt profi teniszezők körében is elvégezni.
„Mindemellett a Kineziológia Tanszékkel és az Edzéselméleti és Módszertani Kutató Központtal együttműködve szeretnénk több új labdajátékok terhelését vizsgáló kutatást folytatni, ha lehet, még ebben az évben. A tanszékek közötti együttműködés eredményeképpen remélhetően mi is a multidiszciplinaritást szem lőtt tartva tudunk majd dolgozni, aminek köszönhetően olyan vizsgálatokat végezhetünk, amelyek eredményeit könnyen át tudunk ültetni a gyakorlatba, magasabb szintre emelve ezeket a sportágakat is.”
Izgalmas kérdés ugyanakkor, vajon nyitott lesz-e a hazai teniszedző-társadalom a sporttudományi kutatások eredményeire, illetve vívmányaira.
„Sajnos egyelőre nem túl jók a tapasztalataim ezzel kapcsolatban, de szerencsére a Sportjáték Tanszéken figyelembe veszik a vizsgálatainkat, illetve azt, hogyan lehet használni a teljesítménymonitorozást, és mindezt be is építik a tananyagba. A TF-ről frissen kikerült edzők nyitottak a sporttudományi kutatások eredményeire. Követendő példa lehet például Marco Rossi, a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya, aki a régi edzőgeneráció tagja ugyan, mégis érdeklik a sporttudományi mérések. A mi szerepünk az, hogy a későbbiekben érthető, fogyasztható formában közvetítsük az általunk nyert tudást az edzőknek, a lehető legjobban leegyszerűsítve.”
Fotó: European College of Sport Science / Facebook
- Hírek
- Büszkeségeink
- Hallgatói hírek
- Tudományos hírek
- TDK hírek
- Pályázati hírek
- TFSE hírek
- Archívum
- Eseménynaptár
Archívum
-
2024.
-
2023.
-
2022.
-
2021.
-
2020.
-
2019.
-
2018.
-
2017.
-
2016.
-
2015.
-
2014.
-
2013.
-
2012.
-
2011.
-
2010.
-
2009.
-
2008.
-
2007.
-
2006.
-
2005.
-
2004.
-
2003.
-
2002.
-
2001.
