Száz éve született Csanádi Árpád, a TF korszakos egyénisége
2023. február 23.Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem

Száz éve, 1923. február 23-án született Pestszenterzsébeten Csanádi Árpád, a TF emblematikus figurája, az olimpiai mozgalom vezéralakja, aki a magyar labdarúgásban játékosként, edzőként, oktatóként és szakíróként egyaránt maradandót alkotott. 1949 és 1962 között a TF-en munkatárs, tanársegéd, majd adjunktus és docens volt.

Kötődése a Ferencváros futballcsapatához már-már legendás volt. Érdekesség, hogy főiskolásként, a TF csapatában a korszak egyik magyar világklasszisát, Deák „Bamba” Ferencet valósággal leradírozta a pályáról a magyar válogatott elleni edzőmeccsen. Ha esetleg valaki nem tudná, Deák Ferenc máig (és talán örökké…) élő magyar csúcsot tart az 1945–1946-os NB I-es idényben szerzett 66 góljával. Csanádi Árpád az 1948–1949-es évadban játékosként tagja volt a bajnoki aranyérmet szerző Fradinak, amelynél később, 1957-ben edzőként dolgozott.

Kivételes szaktudását a TF-en is kamatoztatta: ahogyan Malonyai Péter, a Nemzeti Sport főmunkatársa a születésének századik évfordulójára írt megemlékezésében fogalmazott: A TF első számú futballoktatójaként rendre kikérték a véleményét, a rádió hétfő esti sportadásában ő elemezte a hétvégi bajnoki fordulót, s már írta Labdarúgás című háromkötetes könyvét – ami alapmű, később angol, német, spanyol olasz, orosz, lengyel, bolgár, cseh, albán és török nyelven is megjelent.

Életének későbbi, sportvonatkozású részéről így ír a Nemzeti Sport: Sportdiplomataként haladt előre, köszönhetően annak, hogy úriember volt, nyelveket beszélt. Ez a munka nem színes, így legyen elég jellemzéséül az, hogy miként lett a NOB végrehajtó bizottságának tagja 1975-ben. A szocialista országok sportvezetői nem értettek egyet a jelölésével, nyíltan nem mondták ki, de az volt az ellenérvük, hogy nem tagja a pártnak, s egyébként is, nem Magyarország a legerősebb sporthatalom a szocialista táborban. Végül Lord Killanin NOB-elnök jelölte őt, a közgyűlés pedig rábólintott, hiába szavaztak a javaslat ellen a béketábor illetékesei.

A magyar sport irányításában számos megbízatást kapott, olimpiákon a csapatvezetői stábban szerepelt, az 1966-os budapesti atlétikai Európa-bajnokság szervezőbizottságának elnöke, 1958-tól haláláig a Magyar Olimpiai Bizottság főtitkára volt. Hatvanévesen, 1983. március 7-én hunyt el Budapesten.

Halálát megelőzően Juan Antonio Samaranch, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság akkori elnöke felkereste a kórházban, s ez mondta neki: „Az energiád, a közvetlenséged, a harmóniára való érzékenységed miatt mindenhonnan hiányozni fogsz, ahol csak megfordultál.”

Így van ezzel a TF is.

2024. Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem
Minden jog fenntartva!