35 éves TF-es múlttal a háta mögött vág bele az igazgatói munkába Tóth László

Mint arról korábban beszámoltunk, tavaly négy intézet élére választott új igazgatót a Testnevelési Egyetem Szenátusa. A Tanárképző Intézet igazgatói posztjára hárman jelentkeztek, itt a Pszichológia és Sportpszichológia Tanszék egyetemi docense, Dr. habil. Tóth László pályázatát ítélték a legalkalmasabbnak. A remek oktató és kutató jelenleg a Tanárképző Intézet megbízott igazgatója.

Mi történt azóta, hogy a Szenátus megválasztotta a Tanárképző Intézet igazgatójának?

Az elmúlt két hónapban – az egyetemi tanári pályázatomat is beleszámítva – nyolc bizottsági meghallgatáson vettem részt. A Tanárképző Intézet igazgatójának kinevezése – a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerint – az Egyetem és az Emberi Erőforrások Minisztériuma közös egyetértésén alapul. 35 éve vagyok TF-es, itt mindenki ismer. Az EMMI döntéshozói is szerettek volna tájékozódni a tanárképzéssel kapcsolatos kompetenciáimról és elképzeléseimről, mielőtt jóváhagyják a kinevezésemet. Különösen fontos információk voltak személyemmel kapcsolatosan, hogy rendelkezem-e megfelelő köznevelési gyakorlati idővel, van-e szakfelelősi, felsőoktatási tapasztalatom a tanárképzésben. Továbbá nemzetközileg ismert és elismert szakembernek számítok-e, ami a tanárképzési területtel összefüggő kutatások szervezésének sikerességét biztosíthatja, a tanárképzés nemzetköziesítésével párhuzamosan. Konstruktív beszélgetésen vagyok túl Maruzsa Zoltán államtitkár úrral. Tisztáztuk, hogy a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem és az állam érdekei megegyeznek abban, hogy mindkét fél jól felkészült testnevelő tanárokat szeretne a köznevelésbe bocsátani, akik megerősödött szakmai kompetenciájuk és elhivatottságuk révén közreműködnek majd az elkövetkezendő generációk egészségtudatos magatartásának kialakításában, személyiségük fejlesztésében. Az egyetem ezen felül biztosítja a testnevelő tanárok továbbképzését, nyomon követi a pályájukat, és kiveszi részét a testnevelés tantervek és a tanárképzés folyamatos korszerűsítésében.

Mik a főbb céljai, és ezeket milyen ütemben szeretné megvalósítani?

Elsődleges célom a tanárképzés megreformálása, új szempontú, hallgatóbarát megközelítése. Kollégáimmal közösen azon fogunk dolgozni, hogy gyarapítsuk a pályára lépő és a pályán maradó, a tevékenységükben örömét lelő testnevelő tanárok létszámát. Szeretnénk maximalizálni az osztatlan tanárképzésre és a rövid ciklusú tanárképzésbe felvett hallgatók számát. Ezzel egy időben csökkenteni kívánjuk az osztatlan szakról történő hallgatói elvándorlást. Ennek egyik stratégiai lehetősége, hogy növeljük a tanítási gyakorlatok szereplőinek elégedettségét, amitől azt várjuk, hogy javulni fog a hallgatók és a mentortanárok motivációja és a szakmai elköteleződése. A szervezeti átalakulást személyi változások és ezen keresztül jelentős tartalmi változások fogják követni. Új szervezeti egységek kialakítása és új szakemberek felkérése történik, amiben a fő szempont a szakmai kompetencia és a TF iránti elköteleződés.

Van-e a céljai között prioritás, s ha igen, melyik a legfontosabb?

Rektor úr megbízása alapján jelenleg a legfontosabb cél az új Képzési és Kimeneti Követelmények alapján elkészíteni az osztatlan testnevelő és gyógytestnevelő tanárképzés és a rövid ciklusú tanárképzések mintatanterveit, valamint a hozzá kapcsolódó tantárgyleírásokat. Mindkét feladat teljesítése során nagy segítségünkre lesz Dr. habil. Csányi Tamás egyetemi docens úr, aki nemzetközi szinten is ismert és elismert testnevelési szakember.

Intézetigazgatóként mi lesz a legnagyobb kihívása?

Azt gondolom, hogy a változás időtényezője lesz a legnagyobb kihívás. Viszonylag rövid idő alatt szeretnék progresszív változásokat végrehajtani. Tisztában vagyok azonban azzal is, hogy a megszokottól eltérő dolgok automatikusan ellenérzést váltanak ki, még akkor is, ha azok egyértelműen jobbak, mint az előzőek voltak. A komfortzóna elhagyása kényelmetlenséggel jár, ami túlérzékennyé teszi az embert a változással kapcsolatban. A változás elkerülhetetlen, igyekszem minden kollégának segíteni az alkalmazkodásban.

Marad majd elég ideje oktatásra és publikációk készítésére?

Az oktatás és a kutatás kötelező eleme az oktatói státusznak, és nem mérlegelés kérdése. A besorolásomnak megfelelő óraszámban oktatok, és évente 4-5 minőségi cikket publikálok, emellett 8-10 tudományos előadást tartok. Így tudom megtartani a Doktori Iskolai akkreditációimat. Három doktori iskolában vagyok témavezető, 13 PhD-hallgató és öt TDK-hallgatónak vagyok jelenleg a témavezetője. A Gazdasági és Társadalomtudományi Intézetben ez az alapelvárás. Azt gondolom, hogy egy szobával arrébb is tartható ez a kritériumrendszer.

Hogyan illeszkednek az Ön által említett változások az egyetem modellváltásához?

A modellváltás egy kiváló lehetőség a tudományegyetemmé válás és az oktatás nemzetköziesítését is magában foglaló koncepció megvalósításában.

Korábban a magyar férfi jégkorong-válogatott mellett dolgozott. Jelenleg végez-e sportpszichológusi munkát csapatok mellett?

Nyolc évig, 2021 augusztusáig dolgoztam sportszakpszichológusként a felnőtt és az utánpótláskorú férfi és női jégkorong válogatottak mellett. Ezt a termékeny időszakot hat világbajnoki aranyérem és A-csoportos feljutások fémjelezték. Mellette dolgoztam még úszókkal, atlétákkal, labdarúgókkal, és vízilabdacsapatot is készítettem fel országos bajnokságra, kontinenstornára és világbajnokságra. Jelenlegi megbízásaim, munkahelyi elfoglaltságaim nem teszik lehetővé, hogy a jégkorong válogatottak mellett is dolgozzam.

Címkék: interjú,Tanárképző Intézet,Tóth László,intézetigazgató

Archívum

Egyetem

Felvételizők

Hallgatók

Oktatás

Tudomány

Hírek