Megkezdte működését a sport-táplálkozástudományi központ, amely nemzetközi szempontból is hiánypótló szakmai műhelyként, a magyar állam támogatásával alakult meg. Az intézmény a sportorvoslás e leggyorsabban fejlődő ágával foglalkozik majd, hogy legális eszközökkel segítse a sportolókat a maximális teljesítmény elérésében.
A központ megbízott vezetőjével, Martos Évával a Magyar Demokrata készített egy mélyebb lélegzetű interjút, ezt olvashatjuk most itt.
– A november végén kezdődő anaheimi súlyemelő-világbajnokság előtt kirobbant botrány ismét ráirányítja a figyelmet a doppingkérdésre, hiszen kilenc országot zártak ki a résztvevők közül. Mondhatni, a legjobbkor kezdte meg működését a Sport-táplálkozástudományi Központ a Testnevelési Egyetem égisze alatt. Mi volt a tényleges előzmény?
Az átadás pillanata: (balról) Dr. Mocsai Lajos a TE rektora, Dr. Kulcsár Krisztin a MOB elnöke, Dr. Szabó Tünde az EMMI sportért felelős államtitkára, Dr. Martos Éva és Dr Palkovics László az EMMI felsőoktatásért felelős államtitkára.
– A doppingprobléma mindig napirenden van, valójában két évvel ezelőtt, egy 2015-ös kormányhatározat döntött arról, hogy a Testnevelési Egyetem fennhatósága alatt alakuljon meg az intézmény. A feladatoknak csupán egy szegmense a sportolók táplálkozásának vizsgálata, az egyéntől és sportágától is függő étrendtanácsadás. A súlyemelő-vb-vel kapcsolatos felvetés indokolt, hiszen a Nemzetközi Súlyemelő-szövetség Aján Tamás elnökletével úgy döntött, ha egy nemzetnél három doppingeset előfordul, azt az országot ki kell zárni a versenyből. Ez egy doppingérzékeny sportág, korábban sorra buktak le az anabolikus szteroidokat szedő súlyemelők. A szcénának hosszú időbe telt, mire átértékelte a versenyzők által megemelt súlyok értékeit – fennállt ugyanis a gyanú, hogy a korábbi világcsúcsok némelyikét tiltott teljesítménynövelőkkel érték el.
– Fontosnak tartotta beszélgetésünk előtt leszögezni, hogy ebben a laboratóriumban humán mintákkal nem foglalkoznak.
– A humán minták ellenőrzését a bécsi laboratórium végzi, ők vizsgálják, doppingolt-e egy adott versenyző a világversenyen, vagy sem. A mi laborunkban Közép-Európa legmodernebb, legkorszerűbb technológiája létesült, azontúl, hogy tanácsot adunk, bevizsgáljuk majd a versenyzők által szedett étrend-kiegészítőket, mégpedig azért, hogy a lehető legkisebb dózisú tiltott hatóanyagot is kimutathassuk. Fontos, hogy megtaláljuk a dizájnervegyületeket is, amiket kifejezetten dopping céljából fejlesztettek ki, némileg módosítva valamely addig bevált, ám tiltott vegyületcsoportot. A doppinglistán minden felsorolt csoportnál szerepel, hogy „hasonló szerkezetű és biológiai hatású vegyületek”. Vagyis azokat a vegyületet keressük, amik tiltott hatóanyagként jelen lehetnek némelyik étrend-kiegészítőben.
– Vagyis a sportolónak sokszor fogalma sincs arról, mit szed be?
– Tulajdonképpen ez a helyzet. A sportolóknál az étrend-kiegészítők, a különböző sporttápszerek, megengedett teljesítménynövelő és -javító szerek használata igen kedvelt. Ezt a területet szeretnénk fejleszteni, hiszen egy sportoló olykor 20-25-féle készítményt is szed egyszerre. A nemzetközi megmérettetéseken, illetve minden doppingellenőrzés részeként alá kell írni, milyen gyógyszert és étrend-kiegészítőt használt az adott versenyző a verseny előtt tíz nappal. Gondolja el, a 20-25-féle szerben összesen hétszázötven különböző hatóanyag lehet jelen! Kérdés például, ezek hogyan működnek együttesen, lehet, hogy a teljesítmény javítása helyett kioltják egymás hatását. Ráadásul ennyi különböző hatóanyag esetén felmerülhet a vétlen doppingolás lehetősége is, ami abból a szempontból azonos elbírálás alá esik, mint a tényleges dopping, hiszen a versenyről való kizárást vonja maga után.
– Hogyan lehet különbséget tenni a vétlen és a szándékos dopping között?
– A tudományos vizsgálatokkal sok esetben lehet. Például összevetve az eredményeket a sportoló által alkalmazott szer összetételével. Nem mindegy az sem például, közvetlenül a verseny előtt, vagy jóval korábban jutott a szer a sportoló szervezetébe. Ezért is teszik el a nagy világversenyek résztvevőinek vizeletés vérmintáit tíz évre. A londoni olimpián nemrég bevizsgált minták közül számosnak pozitív lett az eredménye. Ahogy fejlődik a technológia, úgy tudnak újabb és újabb hatóanyagokat kiszűrni – még a legkisebb mennyiséget is.
– Ez az ellenőrzés visszamenőleges hatályú?
– Nem, hiszen mindig a mintavétel idején érvényben lévő doppinglistát veszik alapul. A mérések precízebbé válása ugyanakkor amiatt lehetséges, hogy olyan minimális mennyiségben is kimutathatnak tiltott hatóanyagot, amit korábban nem lehetett, vagy olyan hatóanyagcsoportokat, amelyek ugyan rajta vannak a doppinglistán, de korábban nem voltak kimutathatóak. De ez korrekt, hiszen a tiltott szereknek egyáltalán nem szabad előfordulniuk a szervezetben.
Vagyis zéró tolerancia van érvényben.
– Akad erre precedens?
– Igen, például a Meldonium-ügy. Marija Sarapova orosz teniszezővel kapcsolatban több vizsgálatnál felmerült a Meldonium nevű gyógyszer neve. A szert először monitoringozták, végül 2016 januárjától felkerült a doppinglistára.
Kiderült ugyanis, hogy számos balkáni országból érkező sportoló csúcseredményeket produkált, az antidopping-hatóságnak viszont szemet szúrt, nem lehet mindegyikük szívbeteg, hogy szedje a szívvédőnek titulált Meldoniumot.
– Hol lehet meghúzni a határt a teljesítményjavító és a doppingszerek között?
– Az tekinthető doppingszernek, ami rajta van a doppinglistán, beleértve a hatóanyagcsoportokat és a hozzájuk hasonló vegyületeket – ez tiszta sor. Az élelmiszernek tekinthető étrend-kiegészítőkkel viszont más a helyzet, hiszen ezekre egészen más jogszabályok vonatkoznak, mint a gyógyszerekre. Persze létezik olyan jogszabály, hogy mit lehet beletenni az étrend-kiegészítőkbe és mit nem – de csak az unió területén. Viszont étrend-kiegészítőket lehet rendelni interneten a világ bármely tájáról. A sydney-i olimpiát követően a versenyzők által használt étrend-kiegészítőkből több mint 600-at laboratóriumi vizsgálattal ellenőriztek, és kiderült, a szerek tizenöt százaléka tartalmazott anabolikus szteroidot.
– Hogyan történhetett ez?
– Nem lehet tudni. Lehet, hogy a gyártás során keresztszennyeződés történt, hiszen az étrend-kiegészítőket nem kötelező gyógyszergyári körülmények közt előállítani. Lehet, hogy az alapanyag szennyeződött, amit a jó ég tudja, honnan rendelt a gyártó. Ez tehát egy szürke szegmens, lehetetlen a világméretű étrendkiegészítő-piacot teljeskörűen ellenőrizni.
– És a fekete mezőben robotoló doppingszerfejlesztőket a hatóságok mennyire képesek követni?
– Sajnos a fekete fejlesztők jóval előrébb járnak, és ebben óriási veszélyeket érzek. A lombikokban apróbb módosításokkal kifejlesztett vegyületek ugyanis legtöbbször nincsenek humán vizsgálatnak kitéve, nem ellenőrzi azokat senki, hatásuk életveszélyes lehet. Ezért is érzem rendkívül fontosnak az intézetünk munkáját: az ellenőrzött körülmények között előállított, illetve a bevizsgált, legális étrend-kiegészítők javíthatják a sportolók egészségét és teljesítményét.
A mostani feladatunk egyelőre az, hogy végigmenjünk az akkreditációs folyamaton, a mérési rendszereinket érvényesítse, befogadja a nemzetközi hivatal. Mi az élelmiszerekkel foglalkozunk, vagyis mindennel, amit a sportoló azért vesz be, mert attól várja a teljesítménye javulását. E csúcstechnológiával felszerelt laboratóriumban étrendkiegészítő-fejlesztésre is van lehetőség, hiszen lehetne olyat találni, ami egy adott sportágban kedvezőbb összetételű lehet, mint az eddigiek. A Testnevelési Egyetem berkein belül működő intézményben az oktatás, felvilágosító munka kiemelten fontos, amelybe szeretnénk bekapcsolni a különböző sportágakat, az edzőket is, hogy tudják, miért, milyen vitaminokat, étrend-kiegészítőket szedhetnek a sportolók, ismerjék meg azok célzott, tudatos alkalmazásának lehetőségeit, és tudatosuljon bennük, mennyire hatékony az egyénre beállított táplálkozás. Nem véletlen, hogy ez egy folytonosan fejlődő területe a sportorvoslásnak – rengeteg potenciál rejlik benne. A sportolóknál az étrend-kiegészítők, a különböző sporttápszerek, megengedett teljesítménynövelő és -javító szerek használata igen kedvelt. Ezt a területet szeretnénk fejleszteni, hiszen egy sportoló olykor 20-25-féle készítményt is szed egyszerre.
forrás: Magyar Demokrata/Szentei Anna | fotó: MOB, Szalmás Péter
- Hírek
- Büszkeségeink
- Hallgatói hírek
- Tudományos hírek
- TDK hírek
- Pályázati hírek
- TFSE hírek
- Archívum
- Eseménynaptár
Archívum
-
2024.
-
2023.
-
2022.
-
2021.
-
2020.
-
2019.
-
2018.
-
2017.
-
2016.
-
2015.
-
2014.
-
2013.
-
2012.
-
2011.
-
2010.
-
2009.
-
2008.
-
2007.
-
2006.
-
2005.
-
2004.
-
2003.
-
2002.
-
2001.
