Világszínvonalú kutatás a Testnevelési Egyetemen

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal jelentős összegű, 222 278 000 forint visszatérítési kötelezettség nélküli támogatását nyerte el prof. dr. Radák Zsolt, a Testnevelési Egyetem Sport- és Természettudományi Kutató Központjának vezetője, a Magyar Tudományos Akadémia doktora. Az 56 esztendős kutató A rendszeres testedzés generális hatásainak rejtélye: Maximális oxigénfelvétel vagy molekuláris jelzőrendszer függő? címmel nyújtotta be pályázatát.

Világszínvonalú kutatás a Testnevelési Egyetemen Radák Zsolt

Magát a kutatást röviden a következőképpen lehet összefoglalni. A rendszeres fizikai aktivitás növeli a várható átlag élettartamot, az életminőséget és az agy, a tüdő, a szív, a máj, a vese, a here és a bél mikrobiom funkcióját, az edzés során megfigyelhető nagyon különböző vér- és energia ellátottság ellenére is. A teljes szervezet válaszreakciója mögött rejlő alkalmazkodási mechanizmus azonban nem ismert. A kutatók azt feltételezik, hogy a VO2max (amely a test által maximálisan felvehető és szállítható oxigén mennyiségét adja meg) szintje lehet az alkalmazkodási válasz kulcs, limitáló tényezőinek egyike. Középkorú vizsgálati személyeket és állatokat terveznek edzeni, hogy növeljék a VO2max értékét és javítsák az említett szervek funkcióját. Mindemellett megvizsgálják a fizikai aktivitás hatását az utódok élettani funkcióira és biokémiai szabályozó rendszereire. A vizsgálatok eredménye fontos lehet a közegészségügy javításában, az életmód-függő betegségek megelőzésében és az életminőség fejlesztésében.

„A világ felső tíz százalékához tartozó kutatók pályázhattak, egyebek mellett meghatározták, hogy milyen és mennyi publikáció milyen újságokban jelent meg, s ezt bizonyítani kellett – mondta érdeklődésünkre Radák Zsolt. – Minthogy sporttudomány kategóriája nincs, az orvostudományon belül adtuk be pályázatunkat, és óriási büszkeséggel tölt el minket, hogy kutatásainkhoz elnyertük ezt a támogatást.”

Hogy a sportolásnak, a rendszeres mozgásnak mekkora szerepe van az egészséges életmód kialakításában, azt nem lehet elégszer hangsúlyozni, és természetesen a professzor úrnak is az az egyik fő célkitűzése, hogy erről meggyőzze mindazokat, akik nem tulajdonítanak ennek nagy jelentőséget.

„Japánban kimutatták, hogy hat év alatt tíz százalékkal csökkent az emberek lépésszáma, vagy hogy ne menjünk messzire: Magyarországon az elmúlt huszonöt évben nemhogy javult, hanem romlott a keringési és szívrendszeri betegségek halálozási rátája. Kutatásainkban ennek okát is vizsgáljuk.”

Radák Zsolt a mai napig rendszeresen sportol, konditerembe jár, sőt igyekszik egy héten kétszer teniszezni. Annak idején atletizált, jelesül gerelyhajító volt, csaknem hetven méter volt az egyéni csúcsa.

„Az én időmben kimagasló képességű atléták voltak a versenytársaim, például a legendás Németh Miklós, aki az 1976-os montreali olimpián világcsúcsot dobva lett aranyérmes. Én hozzá képest pici és ügyetlen voltam. Örömmel atletizáltam, sőt pályafutásom befejezését követően edzősködtem is, egyik tanítványomat, Hartai Katalint az év atlétájának is megválasztották. Hogy miért lett vége a sportpályafutásomnak? Nos, azért, mert valósággal magába szippantott a tudomány.”

Ha csak képletesen is, de ezen a területen is lehet világcsúcsot elérni vagy csillogó aranyérmet szerezni.

Amiként prof. dr. Radák Zsolt példája is mutatja.

Címkék: kutatás,egészséges életmód,interjú,Radák Zsolt,Sport- és Természettudományi Kutató Központ,fizikai aktivitás,életminőség

Archívum

Egyetem

Felvételizők

Hallgatók

Oktatás

Tudomány

Hírek