A Testnevelési Egyetem Pedagógia és Módszertani Tanszékének egyetemi tanársegédje, Csordás-Makszin Ágnes egyhetes tanulmányúton vett részt az Amerikai Egyesült Államokban. A Slippery Rock nevű egyetemen járó oktatónk személyes hangvételű írásban számol be a Pennsylvania államban található egyetemről és tapasztalatairól.
Csordás-Makszin Ágnes beszámolója:
Barátok, ismerősök szép számmal megjárták Slippery Rock-ot. Sokat hallottam róla, hogy milyen; hogy kicsi, hogy a „nagy semmi” közepén van, és amikor vége van egy-egy szemeszternek, kiürül a város. Slippery Rock Nyugat–Pennsylvaniában fekszik, régen az indiánok földje volt, manapság 3000 ember él itt és 10 000 egyetemista jár ide. A városka tehát az egyetemi hallgatókból él, így a szünet beköszöntével megáll az élet.
A tél hosszú és hideg, a tavasz hűvös. Április végén, egy héttel ezelőtt, amikor megérkeztem, a természet épp, hogy ébredezett, a fák kopárak voltak, de az olvadástól az Alleghany folyó már áradt.
Kora tavasz az indiánok földjén
Az egyetemi campus? Tiszta, rendezett és a "kisugárzása" nagyon jó. Nem volt olyan érzésem, hogy egy 21. századi űrközpontban vagyok és hipermodern minden, de mégis minden a helyén van. Az autósok lassan és figyelmesen közlekednek, senki nem rohan sehová.
Két tanórát tartottam, amelyeken az egyetem testnevelőtanár jelöltjeinek a magyarországi testnevelésről beszéltem, aztán tartottam egy testnevelés órát, „magyar módra”. Az angolszász testnevelésből hiányzó rendgyakorlatokat, bizonyos foglalkoztatási formákat mutattam meg, amelyektől nálunk a testnevelés jól szervezett és hatékony, valamint a bemelegítés alapját képező gimnasztikát, ami náluk szintén ismeretlen.
Az a testnevelés, amelynek egyik célja a képességfejlesztés és a másik fő feladata a motoros tevékenységekkel a készségek tanítása, az Egyesült Államokban idegen dolog. Ehelyett az egészségnevelés, illetve „School Wellness Education” nevet viselő tantárgyak számítanak „újhullámos”-nak. Ennek persze az is az oka, hogy az órák 30, olykor 40 percesek - miközben heti egyetlen alkalommal van testnevelés óra -, nagyon rövid szünetekkel, igazán nem alkalmasak valódi tartalommal való megtöltésre. Az emberek a „sportolás” alatt szinte kizárólag versenysportot értik, nem az akár rekreációs tartalommal megtöltött testedzést, amelynek semmi köze a versenyzéshez.
A hallgatók nyitottsággal és együttműködően fordultak az új dolgok felé és a kosárlabdázásban sok újat nem lehetett nekik mondani. De ez sejthető volt, hogy így lesz…
Lehetőségem volt szemtanúként jelen lenni egy általános és egy középiskolai testnevelés órán. Láttam amerikai tanárjelölteket tanítani, óravázlataikba belepillantottam. Tehát a tanszéki, itthoni munkám amerikai változatát megnézhettem, tanulmányozhattam.
Oldalakon keresztül tudnám mesélni az élményeket, a tapasztalatokat. Nagyon jó, hasznos volt, azt hiszem sokat tanultam. Láttmam, hogy ők, ott ezt hogyan csinálják. Másként ítélem meg az itthoni munkámat, a látottak összehasonlítást, értékelést jelentenek minden tapasztalt témában. A nemzetközi utak egyik – számomra – legfontosabb eleme a kapcsolatok építése. Sok jó, kedves emberrel találkoztam, köztük a még hallgató korombeli diáktársammal, atléta társammal, aki azóta tanárként, ott dolgozik. Az élet és a munka megy tovább, én gazdagabb lettem sok, életre szóló élménnyel és új barátokkal, ismerősökkel.
Csordás-Makszin Ágnes a korábbi TF-es és a SRU-n tanító Dr. Kovács Istvánnal
- Hírek
- Büszkeségeink
- Hallgatói hírek
- Tudományos hírek
- TDK hírek
- Pályázati hírek
- TFSE hírek
- Archívum
- Eseménynaptár
Archívum
-
2024.
-
2023.
-
2022.
-
2021.
-
2020.
-
2019.
-
2018.
-
2017.
-
2016.
-
2015.
-
2014.
-
2013.
-
2012.
-
2011.
-
2010.
-
2009.
-
2008.
-
2007.
-
2006.
-
2005.
-
2004.
-
2003.
-
2002.
-
2001.
