Szeptemberben az új tanévet már az idő- és költségkereten belül elkészült, világszínvonalú új épületében kezdi meg a Testnevelési Egyetem – mondta a Magyar Időknek adott interjúban Mocsai Lajos. Egyetemünk rektora beszélt a páratlan laborhálózatról, a képzés átalakításáról, a campusfejlesztés következő ütemeiről és a kormány által évekkel ezelőtt bevezetett mindennapos testnevelés most megjelenő hasznáról is.
– Hol tart a Testnevelési Egyetem (TE) Alkotás utcai campusának fejlesztése?
– Magyarország első számú testkulturális felsőoktatási intézményének első fejlesztési üteme szeptemberre elkészül. Az egészségügyi funkcióból kiöregedő, felújított, műemléki védelem alatt álló Hauszmann-épületek oktatási helyszínek lesznek. Az Alkotás utca mentén 16 540 négyzetméteren pedig kialakítják a központi K épületet, amelyet oktatási és igazgatási célokra használunk majd. Az eredetileg a Sportkórháznak szánt, több mint egy évtizedig befejezetlenül álló, a 2004 utáni EU-s egészségügyi szabványoknak már nem megfelelő, egyébként korszerű és minőségi anyagokból, szakszerűen kivitelezett félkész tömböt kibővítettük. A tavaly áprilisban kezdett munkálatokkal többek között a K épülethez hozzáépítettek egy 800 négyzetméteres, agora jellegű közösségi teret, egy, az igények szerint kettéosztható, különböző közszolgálati, tematikus, tudományos és kiemelkedő érdeklődésre számot tartó hazai és nemzetközi rendezvényeknek is otthont adó multifunkciós auditóriumot, valamint éttermet és egy nagyságrendileg kétezer adagos, akár speciális étrendeket is kiszolgálni képes konyhát.
– Ezen kívül milyen fejlesztések lesznek?
– A tömbben 32 különböző méretű oktatóterem is lesz. Megépülnek a laborok, amelyek Európában is egyedülálló komplex rendszerben fognak működni. Jelenleg a felső emeletektől lefelé indulva a befejező burkoló- és gépészeti munkákat végzik a szakemberek, folyik a lépcsőházak biztonsági elemeinek, korlátainak és a lifteknek a kialakítása. Őszre befejeződhet a több mint 6000 négyzetméteres történeti kert helyreállítása is az őshonos fafajták újratelepítésével, amit napközben a környéken élők is szabadon használhatnak majd.
– Belefért a pénzügyi keretbe és a tervezett kivitelezési időbe a projekt?
– Július közepén átadják a kivitelezők azokat a területeket, ahol szeptemberben szeretnénk megnyitni a tanévet. Az átadás után a használatbavételi engedélyeket lépcsőzetesen, az üzemeltetési szükségleteinknek megfelelően kérjük meg. Az oktatás rendjéhez igazodó tanévkezdésnek jelenleg nincs semmilyen látható akadálya. Ami a költségeket illeti, a programiroda óriási küzdelmeket folytat, hogy az árakat egyensúlyban tartsa. Az eredeti tervekhez képest – az előre nem látható kiadásokat leszámítva – egy forint túlköltés nem történt. Kizárólag a tartalékkeret terhére voltak többletfeladatok, amelyeket a beruházást lebonyolító programiroda kért. A keretet itt sem léptük túl, ami köszönhető az egyetem és a programiroda érdekérvényesítő képességének. Az már most biztos, hogy itt egy csoda jön létre költség- és időkereten belül.
– Mi lesz a campusfejlesztés következő fázisa? A Déli pályaudvar üzemi területeinek revitalizációja is része a TE fejlesztésének?
– A tervezés során mindig a funkcióból kell kiindulni, abból, hogy hány hallgatónak hány oktató tud minőségi képzést biztosítani, mely sportágaknak milyen igényei vannak, milyen közszolgálati, egyebek mellett népegészségügyi és tudományos feladatokat vállalunk fel helyben, illetve országos szinten. Ezeket megvizsgálva arra jutottunk, hogy nemcsak a második, hanem a harmadik ütem megvalósítására is szükség van.
– Mikor indulhat a második ütem?
– A szeptemberi költözést követően azonnal indítjuk. Az Alkotás és Csörsz utcai tömbökre vonatkozó végleges tervek elkészültek, őszre a szükséges engedélyeket is megszerezzük, hogy a kivitelezői közbeszerzéseket elindíthassuk. A TE eredeti ingatlanán a Hauszmann-féle főépület marad meg tanszéki, sportági és sportmúzeumi feladatokkal, a többi, elavult építményt lebontjuk. A helyükön a telek és a kerület építészeti szabályaihoz igazodva egy olyan, föld alatti és feletti ingatlanfejlesztés valósul meg, amely az egyetem oktatási-kutatási funkcióit, valamint a sportszakemberképzés specifikumait, továbbá intézményünk társadalmi feladatait szolgálja majd.
– A nagyközönség is profitálhat a változásokból?
– A kormány lehetőséget adott arra is, hogy a Déli pályaudvar felszabaduló üzemi területein – a személyforgalom megtartása mellett – az egyetem fejlesztésének második ütemét kiegészítő beruházások valósuljanak meg, amelyek nyitottak a nagyközönség, a kerület és Budapest polgárai előtt, közösségi célokra, iskolai sportolásra is alkalmasak. Már leszerződtünk a tervezőirodával, a végleges tervek elkészítésére körülbelül két évet szánunk, ami elég időt hagy a MÁV-nak is az üzemi területei felszabadítására. A harmadik ütem végleges tervei és a költségbecslés 2020–2021-re készülhet el.
– Az infrastruktúra fejlesztésénél a tudományos háttér talán még fontosabb. Az úgynevezett integrált laboratórium kialakítása hol tart? Miért világújdonság?
– Egy testkulturális egyetem akkor dolgozik és működik igazán jól, ha a meglévő és folyamatosan fejlesztett tudományos és kutatómunka eredményei beépülnek a tanár-, edző- és szakemberképzésbe. A világszínvonalú oktatást szolgálja, ha a mérési eredmények közvetlenül az oktatással összhangban működő laboratóriumokból érkeznek a képzésben részt vevőkhöz. Ezért hoztuk létre a biomechanikai, a sportpszichológiai, a sportpedagógiai, a táplálkozástudományi és teljesítmény-élettani laboratóriumokat, amelyeket a sportinformatikai és analitikai laborral integrálunk egységgé. Komoly kihívást jelent az adatok uniformizálása, hogy minden említett szegmensből beérkező eredményt együttesen tudjunk értékelni. Egyrészt ilyen összetett laborrendszerrel rendelkező egyetem a világon is kevés van. Másrészt minden tudományterület a saját épületében tudja az eredményeit értékelni, feldolgozni, de ezeket egymással is megosztják, sőt képesek közös eredményt produkálni. Mindez még kiegészül azzal, hogy az egyes kreatív, nagy kutatási szabadsággal rendelkező területek szűkebb összefogással képesek többek között az utánpótlás-neveléssel, életmóddal, élsporttal, gerontológiával kapcsolatos kutatások hatékonyabb megvalósítására. A TE most lezáruló, első fejlesztési ütemében ez a tudományos háttér is megvalósul, a világon szinte egyedülálló oktatási, tudományos központ jön létre.
A Testnevelési Egyetem rektora szerint szeptembertől itt már hallgatók tanulhatnak Fotó: Mirkó István
– Az önálló edzőképzés tavaly szeptemberben, több mint egy évtizedes szünet után újraindult, és a testnevelő tanári képzés terén is változások voltak. Milyenek a tapasztalatok az első két szemesztert követően?
– Jók a tapasztalatok. Nálunk a testnevelőtanár-képzés gyógytestnevelő-egészségfejlesztő második szakkal rendelkezik. Azért is fontos ez, mert a gyógytestnevelés nincs a helyén, kiszorult az iskolákból, emiatt sok gyermek ellátatlan maradt. Itt kell megemlíteni, hogy az általános iskolák alsó tagozatos tanulói között a gyerekek több mint harminc százaléka szorul gyógytestnevelésre. Ráadásul nő azon gyógytestneveléssel foglalkozó testnevelő tanárok száma is, akik vissza akarnak térni az iskolába, de képzettségük ezt nem teszi lehetővé, nekik is biztosítani szeretnénk a megfelelő kiegészítő képzést, ahogy a testnevelő-edző szakon végzettnek is, akik a 2019–2020-as tanévben már nem taníthatnának az iskolákban. Ami a testnevelő tanár szakra történő jelentkezések számát illeti, most négy-ötszörös túljelentkezéssel számolunk, az edzőképzésnél pedig tízszerest tapasztalunk. A számos jelentkezésre annak ellenére sem panaszkodhatunk, hogy magas követelmény- és készségszintet határoztunk meg a felvételizőknek. A képzési palettát kiegészítettük szakirányú továbbképzésekkel, többek között elindítjuk a sportmédia, nemzetközi sportkapcsolatok-sportdiplomácia, valamint a sportteljesítmény-elemző és inkluzív sportoktató szakokat, ezzel együtt a Budapesti Műszaki Gazdaságtudományi Egyetemmel közösen a sportmérnöki szakirányú továbbképzési szak elindítását tervezzük.
– Említette a TE népegészségügyi feladatait. Az új kormányzati struktúrában még nagyobb hangsúlyt kap az egészségügy, egészségnevelés. Kásler Miklóssal, az Emberi Erőforrások Minisztériuma miniszterével már egyeztettek?
– A találkozás időpontjának egyeztetése folyamatban van, és reményeim szerint napokon belül ezt rögzíteni is fogjuk. Az egyetemnek van tíz-tizenkét olyan, konzultációt igénylő témája, amelyről mindenképpen miniszteri szinten szükséges egyeztetni. Ami a népegészségügy kérdését illeti, a TE-nek mint testkulturális képzéssel, egészségfejlesztéssel foglalkozó felsőoktatási intézménynek komoly szerepe van, nagy felelősség hárul rá. A néhány éve bevezetett mindennapos testnevelés kézzelfogható haszna az egészséges életmódra nevelésen túl már a költségvetésben is realizálódik. Az egészségügyi kiadások terén már most jelentős megtakarítást jelent az, hogy a gyerekek 14 éves korukig mindennap legalább 45 percet aktívan mozognak.
– Milyen nagyságrendű a megtakarítás?
– Összességében ezermilliárdok foroghatnak kockán, amit – a KSH adatai szerint – ízületi instabilitás miatt prevencióra, rehabilitációra kifizetnek munkaképtelenség miatt. Csak e tekintetben a statisztika szerint iskoláskortól nyugdíjaskorig egyes becslések szerint mintegy háromezermilliárd forintot vesztünk, annyit, amennyiből olimpiát is lehetne rendezni.
A TE-re óriási felelősség és feladat hárul most és a jövőben. A magyar férfiak igen korán, átlagban 72 évesen meghalnak, a tíz betegségcsoportból szinte mindben dobogós helyen vagyunk. Ami a legnagyobb gond, hogy a 40-50 éves korban megjelenő betegségek, a rák, az elhízás, az asztma és az allergia már gyermekkorban felbukkannak. Ezek a betegségek „mozgásgyógyszerrel”, a testneveléssel, az aktív sporttal jelentős mértékben megelőzhetők. Nem beszélve arról, hogy a mindennap sportoló, testedző gyermek kognitív képességei is jobbak, a gyerekek gyorsabban fejlődnek, fegyelmezettebbek. A sport később a családalapítás, gyermekvállalás terén is jótékony hatással bír. Ezért is fontos a mindennapos testnevelés, ugyanis a gyermek- és fiatalkorban elvégzett testmozgás nem pótolható később. A Kásler professzor úr által felvázolt tervekben partnerek vagyunk, a tudományos és kutatási hátterünk megvan, így már nagyon várom a találkozót.
– Ön szerint mikor lesz látható, mérhető eredménye a kormány és a szakma népegészségügyi erőfeszítéseinek?
– A napi testnevelés bevezetése éves szinten több milliárd forint megtakarítást eredményez az országnak, azonban ne felejtsük el, hogy ez csak a kezdet. A testkultúrát és a testnevelést össztársadalmi érdekként és értékként kell elismerni. Az egészségi állapot és a mozgáskultúra szorosan összefügg egymással, meghatározza a várható élettartamot és életminőséget. A köztudatban a többi kulturális ágazat szintjére kell emelni a mozgáskultúrát, mivel ha ez utóbbit nem művelik az emberek, abba korán bele fognak halni, míg az előbbiek esetében nem. Ezért kell a sportot bizonyos életkorban az iskolában előnyben részesíteni, később pedig ezzel kapcsolatban az érdeklődést fenntartani. Ne feledjük, mindent a mozgáson keresztül tanulunk meg, ez az, ami a testből és a szellemből a legtöbbet tudja kihozni. A magyar nemzet szempontjából létfontosságú, hogy minél nagyobb számban neveljünk egészséges, döntésképes embereket.
Forrás: magyaridok.hu
