Hogyan alkalmazkodnak a fiatalok, a gyerekek a koronavírus-járvány miatt kialakult új élethelyzethez? Milyen hatásai lehetnek a bezártságnak? Megoldást jelent-e a távoktatás? Többek között erről kérdeztük Prof. Dr. Hamar Pált, a Testnevelési Egyetem oktatási rektorhelyettesét, a Magyar Testnevelő Tanárok Országos Egyesületének (MTTOE) elnökét.
Hazánkba tavaly márciusban robbant be a világjárvány, jelenleg a harmadik hullámát vészeljük át, s készülhetünk a lassú, fokozatos nyitásra.
„A sportrendezvényekkel kapcsolatban ez még várat magára, de reméljük, már nem sokáig – fogalmazott Hamar Pál. – A nagy gond az, hogy a COVID zárás miatt tulajdonképpen két évfolyam úgymond kiesett. Két évfolyamnyi gyermek nem tanulhatott meg például úszni, ami a későbbiekben nagyon komoly hiátus lesz. A járvány romboló hatása amúgy is kézenfekvő, nem mellékesen tudósok vizsgálják a pszichomotoros, de az emocionális és mentális oldalon bekövetkező kedvezőtlen változásokat is. A fizikai aktivitás hiánya elhízáshoz vezet, az orvosok fel is figyeltek arra, hogy sok fiatalkorúnak emelkedett a vérnyomása a COVID idején, mert nem voltak aktívak.”
A szigorítások közepette az oktatók, pedagógusok távoktatással próbálták, illetve próbálják megoldani a különböző tananyagok megfelelő „adagolását”. Hamar Pálnak, mint az MTTOE elnökének, tökéletes rálátása van a testnevelés szegmensére.
„Persze online is lehet órát tartani, mi több, erre ajánlásokat dolgoztunk ki, de a távoktatásban sajnos kevés a lehetőség a visszajelzésre és az értékelésre – mondta a TE oktatási rektorhelyettese, nem csak a testnevelésre utalva. – Arról nem is beszélve, hogy a hat-hét éves gyermekek érzelmileg erősen kötődnek a tanítójukhoz. A pedagógiai hatásokat nem lehet online átadni, ez így hosszútávon nem működőképes.”
Az óvatos nyitás kapcsán Hamar Pál hangsúlyozta: az emberi kapcsolatok visszaállítása, a közösség visszaépítése kiemelten fontos a pedagógusok részéről.
„A mi feladatunk, lehetőséget biztosítani a gyermekeknek az újbóli egymásra találásra, valamint a közösségi terek szervezésére azért, hogy minél előbb visszaállhassunk a korábban jól működő rendszerre. Ennek a feladatnak a megoldásába a szülőket is be kell vonni. Jelentős hiányt kell pótolnunk, egyúttal józanul fel kell mérni a COVID nem csupán rövid-, hanem közép- és hosszútávú hatásait, más egyebek mellett demográfiai aspektusból is. A jelek szerint ugyanis nemhogy nőtt, hanem egyenesen csökkent az újszülöttek száma a kényszerű bezárás idején. Ezek a gyerekek, hiányoznak majd az óvodából, az iskolából, később az egyetemről, ebből kiindulva pedig a pedagógusok számát is újra kell gondolni. Mindamellett a köznevelésben és a felsőoktatásban jelentkező, járvány okozta pedagógiai, pszichológiai és szociológiai problémák orvosolhatók, de ez – talán nem túlzás – az egész világ számára komoly, eddig sosem látott kihívást jelent.”
- Hírek
- Büszkeségeink
- Hallgatói hírek
- Tudományos hírek
- TDK hírek
- Pályázati hírek
- TFSE hírek
- Archívum
- Eseménynaptár
Archívum
-
2024.
-
2023.
-
2022.
-
2021.
-
2020.
-
2019.
-
2018.
-
2017.
-
2016.
-
2015.
-
2014.
-
2013.
-
2012.
-
2011.
-
2010.
-
2009.
-
2008.
-
2007.
-
2006.
-
2005.
-
2004.
-
2003.
-
2002.
-
2001.
