Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem

A Testnevelési Egyetem több neves oktatója is felszólalt a Magyar Hypertonia Társaság XXVI. továbbképző kongresszusán. A szeptember 22-én rendezett eseményen Prof. Koller Ákos és Prof. Pavlik Gábor valamint munkatársai tartottak előadást a szív edzettségéről és az edzett erek fontosságáról. A MHT 2018 Kongresszusi Hírmondójában megjelentek változtatás nélkül közöljük.

Ebben a szimpóziumban a sport előnyös, de néha veszélyes hatásairól kapott eredményeket tárgyalják meg az előadók.

Prof. Gani Bajraktari (Koszovó és Svédország) egy érdekes meta-analizis eredményeit mutatja be melyben azt találták, hogy fizikai aktivitás hatására létrejövő túlságosan magas vérnyomás emelkedés jelezheti későbbi kardiovaszkuláris események bekövetkezését. Internetes adat-bázisokból összegyűjtött adatok meta-analizise szerint fizikai aktivitás tesztek során mért nagyon magas vérnyomás válasz (szisztolés vérnyomás >196 Hgmm) független prediktora kardiovaszkuláris (CV) eseményeknek ezért ilyen betegeket célszerű összegyűjteni és szükséges egy hatásosabb terápiát találni, hogy ezen populáció CV rizikó faktoraikat csökkentsük.

Prof. Pavlik Gábor és munkatársai Kováts Tímea, Seress Leila, és Nemcsik János a szív edzettségi jeleiről számol be idős hipertóniás és normotóniás emberekben. Tudott, hogy az utóbbi évtizedekben egyre több idős ember vesz részt szervezett formájú rendszeres edzésben, szenior versenyeken, régebbi adataink szerint azonban a szív edzettségi jelei idős korban mások, mint fiatal életkorban. A legfőbb különbség, hogy amíg fiatal sportolók egyik legjellemzőbb edzettségi jele a bal kamra hipertrófiája, addig idősebb edzettekben nemhogy nem tapasztalható a hipertrófia, hanem a fizikailag aktív idősek bal kamrája kisebbnek látszik, azaz a rendszeres edzés véd az idős korban fenyegető kóros hipertrófia ellen. A rendszeres edzés ugyancsak véd a diasztolés funkció, azaz a bal kamra tágulékonyságának életkorral járó romlása ellen, ami leginkább a korai és késői telődési sebesség arányának, az E/A hányadosnak a csökkenésével jellemezhető. A harmadik legjellemzőbb edzettségi jel a sportolók alacsonyabb pulzusszáma. Minthogy a nyugalmi pulzusszám az életkorral csökken, ez az edzettségi jel idősebb korban kevésbé jellemző. Tekintettel arra, hogy az időskori lakosság legalább fele hipertóniás, jelen vizsgálatuk célja volt megállapítani, hogy a rendszeres edzés kedvező hatásai mennyire érvényesülnek idős hipertóniás betegekben. Kutatásaikban azt találták, hogy a hipertóniás inaktív betegekben a bal kamra nagyobb mértékben hipertrofizált, mint az egészséges, normotóniás idősekben, az edzett hipertóniásokban ez a hipertrófia jóval kisebb mértékben mutatkozott, a különbség a passzív és aktív személyek között kb. hasonló volt. A különbségek valamivel kevésbé mutatkoztak a női csoportokban, feltehetően közismert hormonális védettségük miatt. A legnagyobb különbség a diasztolés funkcióban mutatkozott. Javasolt tehát idős hipertóniás betegek számára is a rendszeres fizikai aktivitás. További kérdések, hogy milyen jellegű fizikai aktivitás javasolt, és hogy hogyan állítsuk be az antihipertenzív terápiát rendszeres fizikai aktivitást végző betegekben. Korábbi tapasztalatok szerint a közepes intenzitású, dinamikus, állóképességi sporttevékenységek látszanak leghasznosabbnak, óvatosnak kell lennünk a préseléssel, nagyobb intenzitású erőkifejtéssel járó sport aktivitással. A gyógyszerelésben az ACE-gátlókat, ARB szereket, valamint a Ca-antagonistákat részesítjük előnyben, mérlegelés kérdése a diuretikumok és a béta-blokkolók használata.

Prof. Koller Ákos és munkatársai edzett patkányokból izolált koronária arteriolákban (EX) azt találták, hogy a nem edzett erekhez (SED) képest szignifikánsan megnövekedett érfal vastagság (18,3%-kal), csökkent elasztikus modulust (alacsony nyomáson 8%-kal), magasabb intraluminális nyomás értékeken pedig kisebb falfeszültség jön létre (max. 22,2%). Az EX patkányok ereinek disztenzibilitása alacsony nyomáson jelentősen megnövekedett (max. 60 %-kal), magasabb nyomáson pedig fokozottabb nyomás-indukálta miogén választ mutattak (42%-ról 51%-ra nőtt a miogén tónus). Az SED állatok arterioláinak miogén tónusát jelentősen befolyásolta az endogén vazokonstriktor prosztanoidok jelenléte, amely az EX állatok esetében megszűnt, míg az EX állatok ereiben alacsony nyomás értékeken (<60 Hgmm) a nitrogén monoxid értágító hatása fokozódott. Azaz rövidtávú tréning program az koronária arteriolák jelentős adaptációját hozza létre, azok konstriktor és dilatátor kapacitása megnőtt, amely biztosítja a fizikai aktivitás során szükséges nagyobb koronária véráramlást és az autóregulációs tartomány kiszélesedését.

OSC 1972/73: Európa Kupa győztes, Margitsziget, Hajós Alfréd uszoda. Fent: Hámori Miklós, Mayer Mihály (edző) Frenkl Róbert (OSC elnök), Vindisch Kálmán, Konrád Ferenc, Ambrus Ferenc (Pufi, szak. vez.) Konrád Sándor, Kovács Károly, Sudár Attila. Lent: Nemcsik Ferenc, Koller Ákos, Báthory György, Szívós István, Bodnár András. A csapat mindegyik tagja orvos, vagy orvostanhallgató volt!

Dr. Lelbach Ádám c. egyetemi docens angol nyelven tartott előadásában hangsúlyozza, hogy a rendszeresen végzett testedzés nagy jelentőséggel bír az öregedési folyamatok lassításában, viszont a versenysport - főleg az erő sportok - hosszú távú jótékony hatása megkérdőjelezhető, mivel az aktív sportkarrier abbahagyását követően az átlag populációhoz képest magasabb arányban metabolikus szindróma és magas vérnyomás fejlődhet ki. Ennek hátterében a korai vaszkuláris öregedés is lehet (Early Vascular Aging, EVA) melyet ma már számosan kutatnak. Kántor Márk Semmelweis Egyetem Tudományos Diákköri hallgató (témavezetők: Dr. Lelbach Ádám, Prof. Koller Ákos) poszter prezentációjában a testmozgásra, a szabadidősportra, mint a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésének egyik fontos lehetőségére hívta fel a figyelmet."

Címkék: TF,Pavlik Gábor,Koller Ákos,szív,hipertónia

Archívum

Egyetem

Felvételizők

Hallgatók

Oktatás

Tudomány

Hírek